Table of Contents
A szociális védelem hiányosságai: A népesség egészségi állapotának romlása
A legfrissebb felmérések alapján a lakosság alig tizede fordult pszichológushoz vagy pszichiáterhez az elmúlt egy évben, ami rávilágít arra, hogy milyen mértékben elérhetetlen a szakmai segítség. Az Ungár Péter volt LMP-s országgyűlési képviselő megrendelésére készült, 1000 főt megszólító reprezentatív kutatás során derült ki, hogy a pszichológiai problémákkal küzdők jelentős része – közel 30% – panaszkodik a drága szakmai szolgáltatásokra, míg egy negyedük a hosszú várólisták miatt aggódik.
A válaszadóink arra is rávilágítottak, hogy az állam a lakosság általános életminőségének javításával (47%), valamint a legkiszolgáltatottabb csoportok – köztük a gyermekek, idősek – mentális egészségének támogatásával (43%) tudna leginkább hozzájárulni a mentális egészség helyreállításához. A covid után kialakult helyzet tovább súlyosbítja a problémát, hiszen a szorongással és depresszióval küzdők számának növekedése korunk egyik legsúlyosabb kihívása. Az állami ellátás körüli nehézségek és a szakemberhiány nemcsak a kezeléshez jutást nehezítik meg, hanem az érintettek életminőségét is jelentősen rombolják.
Otthonápolás: a női családtagok terhe
A kutatás alapján a lakosság 15%-ának van tartósan beteg kisgyereke, míg 40%-uknak van idős családtagja, aki napi 1-2 órás gondozást igényel. A válaszadók harmadának pedig folyamatos felügyeletet igénylő idős hozzátartozója van. A gondoskodás legnagyobb része azonban a női családtagok vállát nyomja, hiszen a tartósan beteg kisgyerekek 60%-ának ellátása női családtagra hárul, míg az állam, illetve az önkormányzatok csupán 32%-ban veszik ki a részüket a segítségnyújtásból.
Állandó felügyeletet igénylő idős hozzátartozók esetében a női családtagok által végzett gondozás aránya még magasabb, 68%-os. Az állami és önkormányzati segítségnyújtás mértéke itt is csupán 21%, míg civil szervezetek mindössze 4%-ban, az egyház pedig 3%-ban nyújt támogatást. Ez a helyzet arra figyelmeztet, hogy az otthonápolás terhe leginkább a nők vállát nyomja, az állam szerepvállalása pedig rendkívül csekély.
A válaszadók percepciója a segítségnyújtásról
A felmérések eredményeként kiderült, hogy az emberek többsége az államtól várná a segítséget az idős hozzátartozók felügyeletében, hiszen a megkérdezettek 54%-a az államot tartja a legfőbb felelősnek, míg 29% a női családtagokat, míg csupán 3% a férfi családtagokat említi. Ezzel szemben a civil szervezetek és az egyház szerepét nem játszik fontos szerepet a közgondolkodásban.
A megkérdezettek 77%-a szerint az otthonápolás teljes értékű munkának számít, míg mindössze 1% véli úgy, hogy ez a feladat nem tekinthető munkának. Az otthonápolás komoly fizikai és lelki terheket ró az ápolókra, akik sokszor saját munkalehetőségeiket is kockáztatják.
Idősellátás: hiányosságok és lehetséges megoldások
Az idősellátás területén számos problémával találkozunk, melyek közül a legégetőbbek a megfizethető idősotthonok hiánya (54%), a szakemberek alacsony bérezése és munkakörülményei (44%), valamint a gondozók hiánya, akiket nehezen lehet alkalmazni (41%). A gyermekvédelem területén a legfőbb gondok között említik a nem megfelelő ellenőrzést és átláthatóságot (22%), a szakemberhiányt (18%), a dolgozók kiégését (18%) és a gyermekek érdekeinek gyenge képviseletét (18%).
A szociális ellátórendszer gyengeségei számos családra nehezednek, akik kénytelenek saját erőforrásaikból próbálni megoldani a helyzetet. A jövőbeli kormányzati intézkedések kulcsfontosságúak lesznek a problémák orvoslásában, melyek környezetében a társadalmi párbeszéd és a közszolgáltatások fejlesztése elengedhetetlenné vált.
