Table of Contents
Sulyok Tamás Elmozdítása Elleni Küzdelme
Sulyok Tamás, a köztársasági elnök, legutóbb június 11-én jelentette be, hogy a tervezett elmozdítása miatt az Alkotmánybírósághoz fordul. E beadvány Péntekre már az egyik alkotmánybírónál landolt, amit Szabó Attila, az AB főtitkára megerősített. Az ügyek között különösen kiemelt figyelmet kapott, hiszen az utóbbi időszakban sok olyan ügy indult, amely korábbi időpontokban érkezett be.
Sulyok küzdelme nem csupán a személyes pozíciójának megvédéséről szól, hanem a jogi keretek megértéséről is. A Fidesz által meghozott jogszabályi módosítások következtében a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság hatásköre szűkebbé vált, gyakorlatilag csak eljárási hibákra hivatkozva lehet megkérdőjelezni az Alaptörvény módosítását.
Alkotmánybírósági Határozat és Jogi Kérdések
Mécs János alkotmányjogász már korábban arra figyelmeztetett, hogy az Alkotmánybíróság autoritása és legitimációja az utóbbi 13 év politikai folyamatai következtében erősen csökkent. Sulyok felvetései arra irányulnak, hogy világossá tegye, az elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok alkotmányos szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulhatnak, ami ellentétes az Alaptörvény céljaival.
A beadványban Sulyok arra keres választ, hogy az alaptörvény-módosítás terminusai közé tartoznak-e azok az aktusok, amelyek nem általános, hanem egyedi jellegűek. Továbbá, azt kívánja elérni, hogy az Alkotmánybíróság mondja ki: a kormány által tervezett módosítások valójában nem minősülnek alkotmánymódosításnak, ezzel megkerülve a 2013-ban bevezetett jogi korlátozásokat.
Politikai Konfrontáció
Sulyok próbálkozásaiban nemcsak a jogi dimenziók játszanak szerepet, hanem a politikai felfordulás is. A Fideszhez köthető alkotmánybírók száma felveti a kérdést, hogy a testület milyen gyorsan fog döntést hozni, és hogy a döntés milyen politikai következményekkel járhat. Amennyiben az Alkotmánybíróság a Sulyok által kívánt irányba dönt, az komoly politikai felfordulást idézhet elő.
Magyar Péter, a kormány képviselője, már nyilvánosan is kijelentette, hogy Sulyok méltatlanná vált a posztjára, és sürgette távozását. A kormány belső vitái és a választási nyomás közepette Sulyok elmozdítása egyelőre nem tűnik sürgetőnek, hiszen a május 31-i határidő ellenére senki sem lépett vissza.
Következő Lépések
A következő ülés várhatóan jövő kedden kerül megrendezésre, ahol a testület dönthet a Sulyok-féle beadványról. Az alkotmányjogászok véleménye megoszlik abban, hogy ilyen kiemelt figyelem övezheti-e Sulyok ügyét, hiszen az elmozdítása nem feltétlenül okozna alkotmányos válságot. Mindezek fényében a jövő politikai klímája és jogi alaphelyzete igen kényes és fogas kérdéseket vet fel.
