Orbán Anita A Külügyi Bizottság Ülésén Az Ukrajnai Kapcsolatokról és a Kisebbségi Jogokról Beszélt
A közelmúltban a magyar külpolitika irányvonalának váltása figyelhető meg, melynek célja, hogy Magyarország egy megbízhatóbb és együttműködőbb partner legyen nemzetközi szövetségesei számára. Orbán Anita külügyminiszter a parlament külügyi bizottságának legutóbbi ülésén részletezte a kormány ilyen irányú törekvéseit, ahol hangsúlyozta, hogy a szuverén külpolitika nem jelent elszigetelődést, hanem egy aktív, konstruktív szerepvállalást a szövetségi rendszerekben.
Orbán kifejtette, hogy az euroatlanti kapcsolatok helyreállítása és a bizalom újjáépítése kiemelkedő fontosságú, különösen, mivel Magyarország egyértelműen a Nyugat mellett tette le a voksát. A miniszter számos, hivatalba lépése óta megtett útját is ismertette, kiemelve, hogy a V4-ek együttműködése az előző kormány idején háttérbe szorult, különösen a lengyel–magyar viszony megromlása miatt. Ennek orvoslására a kormány egyik első lépéseként Varsóba látogatott.
„Újrakalibráltuk a magyar–lengyel kapcsolatokat” – nyilatkozta Orbán, hozzátéve, hogy ennek pozitív hatása lehet a V4-ek működésére is. A cél érdekében június 23-án V4-es miniszterelnöki csúcstalálkozót rendeznek, ahol a politikai menedékjogot nyert Marcin Romanowski és Zbigniew Ziobro ügye is téma lesz.
A külügyminiszter a német kapcsolatok megerősítését is hangsúlyozta, kiemelve, hogy a magyar–német viszony sokoldalú és ezért széleskörű kormányzati szintű újraszervezést igényel. Október elején Berlinben tervezett magyar–német csúcstalálkozóra készülnek, ahol már a kulcsminiszterek közötti egyeztetések is folyamatban vannak. Orbán az ír miniszterelnök budapesti látogatása kapcsán is beszélt az EU számára történő fontos helyreállítási terv elfogadásáról és a következő hétéves költségvetés tárgyalásáról.
Az ukrajnai magyar kisebbség jogait érintően a külügyminiszter elmondta, hogy a megállapodás nem csupán látványos politikai gesztusokra épül, hanem alapos technikai és diplomáciai egyeztetésekre. A megállapodás alapján Ukrajna kötelezettséget vállalt a nemzetiségi kisebbségi oktatási rendszer helyreállítására, amely lehetővé teszi a kárpátaljai magyarok számára, hogy szabadon használhassák a magyar nyelvet az oktatásban, és megőrizzék nemzeti szimbólumaikat, például a zászlójukat és a himnuszokat.
A miniszter biztosította, hogy a magyar nyelvhasználat joga nemcsak az iskolákra terjed ki, hanem a magyar közösségek számára lehetőséget biztosít ügyintézésre az egészségügyben, magyar nyelvű rendezvények és tudományos konferenciák tartására, valamint a választási kampányok során a megfelelő nyelvhasználatra. Orbán tájékoztatása szerint garanciákat kaptak az ukrán féltől a megállapodás keretében, mondván, hogy nem csupán előzetes gesztusokról van szó, hanem konkreten letárgyalt dokumentumokról.
Továbbá Orbán Anita hangsúlyozta, hogy a magyar kormány álláspontja szerint Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalása csak akkor kezdődhet meg, ha az ország eleget tesz a megállapodásban foglalt feltételeknek. A miniszter újból megerősítette, hogy a magyar kormány nem támogatja a gyorsított ukrán csatlakozást; Ukrajnának ugyanolyan érdem alapú folyamatokon kell végigmenni, mint más tagjelölteknek, míg a csatlakozás végéről népszavazás dönthet.
Orbán a Nyugat-Balkán integrációs folyamatairól is szót ejtett, kiemelve, hogy Montenegró akár már idén lezárhatja a csatlakozási tárgyalásokat, és 2028-ra elérheti az uniós tagságot. A kormány által benyújtott szükséges törvényeket történelmi előrelépésnek tartotta, amihez fontos az Országgyűlés támogatása.
A külpolitikai stratégia kialakítása az idei év egyik legfontosabb célja, amelynek első verziója augusztus végére várható. A bizottsági ülésen Németh Zsolt fideszes képviselő is kifejezte bizalmát a külügyi stratégia sikeres végrehajtásában, hangsúlyozva a parlamenti ellenőrzés és együttműködés fontosságát.
Orbán Anita válaszában megerősítette, hogy a külpolitikai stratégia elkészítése kiemelt prioritást élvez. Ezen belül a magyar–izraeli kapcsolatok stabilitása érdekében hangsúlyos az a kérdés is, hogy milyen következményekkel járhat a Magyarországra való újracsatlakozás a Nemzetközi Büntetőbírósághoz.
A KDNP-s Juhász Hajnalka kiemelte a kisebbségi jogok védelmét az ukrán csatlakozási folyamat során. Szerinte minden garanciát le kell fektetni a veszélyeztetett csoportok jogainak védelmére, mivel az EU csak az ilyen garanciák fennállása esetén tud érdemben értékelni a tagjelölt országokat. Bármely féle együttműködés fontos, mivel a folyamat során elegendő idő áll majd rendelkezésre a kérdések rendezésére.
A bizottság ülésén szóba került Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló véleménye is, aki javasolta a magyarországi ukrán közösség bevonását a külügyi egyeztetésekbe, és szorgalmazta a közeljövőben egy magas szintű magyar–ukrán politikai találkozó létrejöttét. A sajtótermékek blokkolásának ügyével kapcsolatban Orbán közölte, hogy dolgoznak a kérdés megoldásán a kulturális kapcsolatokért felelős minisztériummal.
