Table of Contents
Az Álhírek Száma Fokozódik: Politikai Dezinformációk a Közösségi Médiában
Az utóbbi időszakban a Facebook közösségi médiában egyre több kattintásvadász oldal bukkant fel, amelyek mesterséges intelligenciával generált képeket és álhíreket terjesztenek magyar politikai szereplőkről. A cikkünkben érintett politikai alakok között ott találjuk Karácsony Gergelyt, Szijjártó Pétert, Orbán Viktort és Forsthoffer Ágnesét, akik mindennapi történéseik révén kerülnek a figyelem középpontjába.
Az álhírek általában nem támadnak meg politikai riválisokat közvetlenül, azonban nem mentesek attól a tendenciától, hogy szembeállítsák a politikai diskurzusban jelen lévő véleményeket. A legfőbb probléma, hogy ezek a hamis információk valóságnak tűnhetnek, hiszen az elkészített AI-képek és a drámai történetek sok esetben meglehetősen alacsony minőségűek, így a közönség könnyen átlépheti a határt a valós és a hamis között.
Az Oldalak Háttere és Terjedése
Több mint 50 olyan Facebook-oldalt azonosítottunk, amelyeket főként Vietnámból üzemeltetnek. Ezek az oldalak gyakran felbukkannak a magyar nyelvű Facebook-hírek között, és a követőbázisuk jellemzően legalább 10 ezer fő felett mozog. Ezzel együtt a lájkok és a hozzászólások gyakran nem tükrözik a valós aktivitást, hiszen tömegesen előfordulnak álprofilok.
A hamis tartalmak kiemelt jellemzője, hogy a politikai hirdetéseket legnagyobb mértékben külföldi adminisztrátorok kezelik, amik a Facebook átláthatósági adatai alapján főként vietnámi székhelyűek.
Valóságtartalom és Reakciók
Az ilyen jellegű álhírek hatása aggasztó, mivel a közönség egy része valósként tekintheti ezeket a tartalmakat. Például Hadházy Ákos egy olyan álhírt cáfolt, amely szerint ő kitüntetést adott át Magyar Péternek; a bejegyzés eljutott az ismerőseihez is, ami szintén rámutat a jelenség mértékére.
Példaértékű a Facebook bejegyzések alatti kommentek, melyekben számos felhasználó gratulációkat és elismeréseket fejezte ki egy-egy álhír kapcsán, például Hadházy kitüntetése vagy Forsthoffer bejelentése okán. Az álhírek tartalmának visszhangja, illetve népszerűsége alapján a közönség egy részének viselkedése arra enged következtetni, hogy nem mindenki képes a kritikus megközelítésre a politikai tartalmú közléseknél.
AI és Kattintásvadászat
A megvizsgált Facebook-oldalak nagy része a kattintásvadászat módszerjével próbálja elérni a nyereségét, mely a „AI slop” jelenség nevet viseli. Az ilyen típusú tartalmak célja a figyelem felkeltése, hogy olvasók kattintásaiból hirdetési bevételeket generáljanak.
A Facebook hivatalosan elítéli a politikai tartalmú hirdetéseket, különösen azokat, amelyek potenciálisan megtévesztik a közönséget. Ugyanakkor a feltárt oldalak egy része sikerrel futtatott hirdetéseket, melyek nem az álhírekre irányultak, hanem magukat az oldalakat népszerűsítették, sok esetben politikai figurák képeivel.
Jelenlegi kutatásunk szerint a hamis információk terjesztésének megelőzése további figyelmet igényel, készenlétben álló eszközökkel, hogy a dezinformáció terjedése ne váljon domináló faktor jövőnk politikai diskurzusában.
