Table of Contents
A Roma Kirekesztés és Az Önzőségi Rendeletek Kérdése Magyarországon
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tomoron, amely mindössze 219 lakosú, megdöbbentő döntések születnek a lakcímkérelmek elbírálásakor. A képviselő-testület a betelepülő egyének előélete és a közösségi együttélés szabályainak betartására való alkalmatlanságának megítélése alapján zárhatja ki a lakcímlétesítést. További példák a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszaeszláron, ahol a legális lakcím létesítéséhez kötelező a legalább 365 nap biztosítotti jogviszony, vagy a Pest megyei Pilis településen, ahol a magyar nyelv ismerete, illetve a jogerős bírósági elítéltség megakadályoz a lakcímlétesítésben. Ezek a feltételek világosan mutatják a roma közösségekkel szembeni diszkrét vagy éppen nyílt megkülönböztetést.
Ezek a korlátozások nem csupán a levélben említett települések sajátosságai; az országos trendek felhívják a figyelmet a rasszista előítéletekkel teli jogi keretekre is. A Roma Sajtóközpont által közzétett jelenségek azt mutatják, hogy már 120 településen fogadtak el olyan rendeleteket, amelyek az önazonosságra hivatkozva szűrik a betelepülőket, így tovább mélyítve a társadalmi feszültségeket.
A Kormányzati Álláspont és Az Ombudsman Hivatal
Bár Navracsics Tibor, a közigazgatási és területfejlesztési miniszter korábban tagadta, hogy a törvény romaellenes szándékú lenne, a bizonyítékok azt mutatják, hogy a kormány igyekszik jogi keretet biztosítani a rászoruló közösségek kirekesztésére. Az Alapvető Jogok Biztosának helyettese, Szalayné Sándor Erzsébet is elismerte a helyzet aggasztó mivoltát, felszólítva a jogalkotót a törvények sürgős felülvizsgálatára és szükség esetén hatályon kívül helyezésére.
A Roma Parlament, melyet Horváth Aladár vezet, hasonló panaszokat nyújtott be az Európai Bizottságnak, bírálva a települési önkormányzati rendeletek önkényes előírásait, amelyek az alacsony jövedelmű és a hazai roma közösségeket sújtják. A civil szervezetek szerint ezek a szabályok szerkezetükben és alkalmazásuk terén is sértik az emberi méltóságot és az egyenlő bánásmód követelményét.
A Rejtett Apartheid Kérdése
A Magyarországon gyakorolt jogi normák, amelyek lehetővé teszik a faji alapú diszkriminációt, a nemzetközi roma szervezetek – köztük az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) – szemében „rejtett apartheidként” fognak élni. A jogszabályok a történelem során látott, cigánymentes zónákat kívánják létrehozni, ezzel megőrítve a történelmi sérelmeket és eltiporva a roma közösségeket. Az ERRC felszólítja az Európai Uniót, hogy aktívan lépjen fel a magyar állam gyakorlata ellen, amely ellentétes az uniós alapelvekkel.
A Velencei Bizottság, amely az Európa Tanács jogi tanácsadó testülete, figyelemmel kíséri a helyi önazonosság védelméről szóló törvény alkalmazásának hatásait, figyelmeztetve arra, hogy a lakóhelyválasztás szabadságának megsértése súlyos jogi következményekkel járhat. Kiemelik, hogy a jelenlegi rendjezet az etnikai, vallási vagy társadalmi feszültségek növekedését generálja, amit különösen a roma közösség tagjaival szemben érezhetünk.
A jogalkotók és állami szervek felelőssége, hogy az alapvető jogok védelmét ismét prioritásként kezeljék, és a diszkrét jogi diszkrimináció megszüntetése érdekében korrekciós intézkedéseket hozzanak.
