Table of Contents
A költségvetési jelentés homályos részletei
Évente több alkalommal is áttekintést nyerhetünk a magyar költségvetés állapotáról, ideértve a zárszámadást és a különböző jelentéseket, amelyeket az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium készít és publikál. Ezek a jelentések lehetőséget adnak arra, hogy pontos képet kapjunk a költségvetési folyamatokról. Legfontosabbak ezek közül az évente egyszer kiadott átfogó zárszámadás, valamint a havi kétszeri jelentések, amelyek előzetes és részletes adatokat tartalmaznak a költségvetés végrehajtásáról.
Nagy Márton új irányelvei
Tavaly novemberben Nagy Márton, a hazai pénzügyi döntéshozatali folyamatok egyik kulcsszereplője, jelentős módosításokat vezetett be. Ekkor sikerült átalakítania a 2025-ös és 2026-os évek hiánycéljait és GDP várakozásait. Az előző tervek szerint a 2026-os költségvetést 4218 milliárd forintos deficittel tervezték, de ezt az év végén 5445 milliárd forintra emelték.
Elérhetetlen adatok?
Bár az új, megemelt hiánycél hangzatos és figyelemfelkeltő, a költségvetési irányelvek nem módosultak hivatalosan. Ennek eredményeképpen, a költségvetést még mindig a régi, 4218 milliárdos hiánycélhoz viszonyítják. Ezen a ponton a hiánycél teljesültsége vagy a valós teljesítmény megközelítése zavarosá válik, mivel a költségvetési hiány közel a felére jött össze mindössze két hónap alatt.
A részletes jelentés és az átláthatóság kérdése
Nagy Márton csapata által közzétett részletes jelentés nem tartalmazza az új hiánycél miatt szükséges költségvetési sorok módosításait, így nehéz érdemben értékelni a költségvetés tényleges állapotát. Az általuk közölt első két hónap adatai sok szempontból inconzisztensek, és nem tükrözik a megemelt hiánycél következményeit.
Mi az, amit tudunk?
Az első két hónap adatai alapján a következő számokat ismerhetjük meg:
- Az áfa bevétele 1290 milliárd forintot tett ki, ami növekedést mutat az előző évhez képest.
- Személyi jövedelemadóból 938 milliárd forint folyt be az államkasszába, kételyek ellenére.
- A kamatokra 471 milliárd forintot költöttek el.
- Nyugdíjakra 1741 milliárd forintot fordított a kormány.
- A költségvetési szervekre eddig 1902 milliárd forintot költöttek, ami 600 milliárddal több az előző évnél.
Összegzés
Bár a költségvetési kiadások és bevételek számos részlete nyilvánvalóvá válik, a Nagy Márton által vezetett csapat által megadott új hiánycél továbbra is átláthatatlan és zavaró. Az új adatok távlatában, a költségvetés tervezett módosítása nélkül, nehéz pontos és informált képet alkotni a magyar állam pénzügyeinek alakulásáról.
