Table of Contents
Jegybanki „pénzégetés”: 266 milliárdos vagyonvesztés gyanúja
„El sem olvastam az ÁSZ-jelentést, a végén még ideges leszek” – nyilatkozta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, amikor az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által készített jelentésről kérdezték. Az anyag súlyos gyanúkat vet fel: hűtlen kezelés miatt indított nyomozást a rendőrség a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainál, ahol 2014 óta elképesztő ütemben „eltűnhetett” 266 milliárd forint közvagyon.
A közpénz „elvesztése”: fekete lyuk az MNB alapítványai körül
A vizsgálatok szerint a jegybanki alapítványokba 2014-ben áramlott vagyon jelentős része eltűnhetett, melyet az ÁSZ jelentése az „induló vagyon körülbelül 40 százalékára” becsült. Ennyi pénz egyszerűen nyomtalanul kámforrá válni nem tud – a közvélemény jogosan várja el, hogy a felelősöket szigorúan vonják felelősségre. Az ÁSZ jelentése vagyon elleni bűncselekmények lehetőségét is veti, amit természetesen a rendőrségi nyomozásnak kell feltárnia. A közpénz-jellege talán nem „veszett el”, de a közvagyon fizikailag igen.
A miniszteri múlt és a felelősség súlya
Nagy Márton neve 2015-től 2020-ig az MNB egyik legismertebb arcaként vált ismertté, alelnöki pozícióját betöltve. Ennek tükrében nem meglepő, hogy az ügy kiemelt figyelmet kapott, és személyes felelősségéről is kérdezték. Nagy azonban gyorsan elhárította az ezzel kapcsolatos felvetéseket, mondván: már a kezdetekkor lemondott a kuratóriumi tagságról, és az alapítványok ügyével később sem foglalkozott. Ennek ellenére a közvélemény és a szakértők számára érthetetlen, hogyan kerülhetett sor ilyen mértékű vagyongazdálkodási botrányra ebben az időszakban.
Áttetsző „felelősségkerülés”: az alapítványok ügye továbbra is árnyékban
A miniszter egyszerűen lesöpörte az asztalról a felmerülő kérdéseket: „Ha valami ott történt, akkor ki fogják vizsgálni.” Ez az egyetlen mondat tükrözi azt a laza hozzáállást, amellyel a politikai vezetés az ország vagyonát érintő brutális visszaéléseket kezeli. E közömbösségre azonban nehéz nem kritikusan tekinteni, tekintve, hogy a közvagyon soha nem önállóan, spontán tűnik el; mindig felelős döntések láncolata vezet hasonló kudarcokhoz.
Társadalmi következmények – és a közbizalom újabb megrendülése
Az MNB-alapítványok körüli ügyek nemcsak, hogy a közpénzgazdálkodás problémáira világítanak rá, de rámutatnak a transzparencia hiányára is. Az Állami Számvevőszék vizsgálatainak eredményei viszont nem tesznek mást, mint újabb bizonyítékokat szolgáltatnak egy sokunk számára már régóta ismert igazsághoz: a közbizalom a magyar közpénzügyek rendszerszintű működésében már nem csupán repedezett, hanem alapjaiban omladozik. Nagy Márton szerint nem indokolt az idegeskedés, de az adófizetők joggal kérdezhetik, hogy akkor ki idegeskedjen helyettük?
