Table of Contents
Anne Applebaum figyelmeztetése: az amerikai jobboldal és a „magyar modell”
Anne Applebaum történész szerint az amerikai jobboldal körében egyre nagyobb tisztelet övezi a „magyar modellt”. Ez a modell, írja Applebaum, nem más, mint egy jól ismert autokratikus hatalomátvételi stratégia, amely Orbán Viktor kormányzása alatt bontakozott ki Magyarországon. Orbán 2010 után alapjaiban alakította át a közigazgatást, hogy hozzá hűséges emberekkel töltse meg. Az intézkedések között szerepelt a független média ellehetetlenítése, ellenzéki civil szervezetek támadása, az egyetemek függetlenségének felszámolása, valamint a bírósági rendszer átpolitizálása. Az alkotmányt is a saját érdekeinek megfelelően módosította, hogy választási előnyöket biztosítson magának.
Orbán kormánya ráadásul a koronavírus-járvány óta kormányzati rendeleteken keresztül irányítja az országot, és gyakran keresi az együttműködést Oroszországgal és Kínával. Az Európai Unióban is az orosz érdekek szószólójaként viselkedik, miközben a demokrácia alapelveit sorra hagyja figyelmen kívül.
Trump és a populizmus magyar példája
Donald Trump, korábbi amerikai elnök és egykori stratégiája, Steve Bannon, valamint a Heritage Foundation jelenlegi elnöke, Kevin Roberts mind elismeréssel tekintenek erre a rendszerre. Applebaum szerint az általuk kívánatosnak tartott kormányzási modell már kezdi megvetni a lábát az Egyesült Államokban. A közszolgálat szisztematikus lebontása és az egyetemekre, sajtóra nehezedő nyomás már most tapasztalható, miközben az alkotmány lehetséges megváltoztatása is napirenden van. Applebaum felhívja a figyelmet arra, hogy ugyan ezek az erők lelkes „exportőrei” a magyar stratégiának, valójában nem foglalkoznak annak hosszú távú következményeivel: a magyar gazdaság és társadalom helyzetével.
A magyar valóság: szegénység, korrupció és gazdasági stagnálás
Applebaum emlékeztet arra, hogy Magyarország az Európai Unió egyik legszegényebb állama, melyet alacsony gazdasági növekedés és széleskörű korrupció jellemez. A magyar cégek jelentős része, mintegy 20%-a NER-közeliként működik, ami Applebaum szerint nem a szabad piaci versenynek, hanem a politikai lojalitás követelményének köszönhető. Példaként hozza Tiborcz István, Orbán veje, és Mészáros Lőrinc üzletember példátlan gazdagodását, melyeket a „dinasztikus” működésmód szimbólumaként mutat be.
Ezek a „kedvezményezettek”, Applebaum szerint, Orbán kiszámíthatatlan döntéseitől függenek, amely előnyöket és pozíciókat osztogat a lojalitás jellemezte rendszerben. A történész szerint az így kialakult helyzet alapjaiban teremtette meg a korrupció, gazdasági stagnálás és társadalmi egyenlőtlenség ma tapasztalható szintjét Magyarországon.
Párhuzamok Amerika és Magyarország között
A cikk arra is rámutat, hogy bár Magyarország és az Egyesült Államok mérete, gazdagsága és demográfiai összetétele jelentősen eltér, Trump és más populista vezetők lépései egyértelműen a magyar politika irányába mutatnak. A populizmus terjedése és a közigazgatási, igazságszolgáltatási reformok, valamint az alkotmányos változtatások iránti vágyak azt a kockázatot hordozzák magukban, hogy az amerikai politika a magyar rendszert követve hasonló stagnálásba és korrupciós spirálba zuhanhat. Applebaum arra is rámutatott, hogy a modern autokráciák nem ideológiai alapon kötnek szövetségeket, hanem hatalmuk és vagyonuk megőrzésének érdekeit követve működnek együtt nemzetközi szinten.
Az Applebaum által vázolt jövőkép alapján az Egyesült Államok a populizmus magyar modelljének átvételével nemcsak politikai, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is komoly problémákkal nézhet szembe. Ez a kockázat a hatalmi centralizáció, korrupció és társadalmi szakadékok fokozódásában ölt testet, amelyek már évek óta meghatározzák Magyarország belső folyamatait.
Forrás: 444.hu/2025/03/31/applebaum-amerika-olyan-jovo-ele-nezhet-mint-magyarorszag
