Table of Contents
Márciusi infláció: csökkenés, de még messze az alacsony szinttől
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint márciusban 4,7 százalékos éves inflációt regisztráltak, miközben az élelmiszerárak 7 százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához képest. Figyelemre méltó azonban, hogy havi alapon, februárhoz viszonyítva, a fogyasztói árak nem mutattak változást, akárcsak az élelmiszerárak.
A maginfláció alakulása
Míg a maginfláció mértéke a februári 6,2 százalékról márciusra 5,7 százalékra mérséklődött, ez még mindig komoly aggodalomra ad okot. Az infláció ezen szűkebb mutatója, amely a külső gazdasági hatásoktól megtisztított ármozgásokat méri, ugyan javult, de a szint továbbra is „kényelmetlenül” magas.
Élelmiszerárak és árrésstop
A kedvező inflációs adatok mögött az élelmiszerárak kis mértékű változása nem magyarázó tényező. Februárban az élelmiszerár-infláció még 7,1 százalék volt, ami szinte megegyezik a márciusi adattal. Konkrét termékek árnövekedése azonban drasztikus: a liszt ára 42,2 százalékkal, az étolajé 32,7 százalékkal, míg például a tojásé 26,1 százalékkal emelkedett. A kávé, tej, vaj és egyéb alapvető élelmiszerek szintén kétszámjegyű árnövekedést szenvedtek el.
Szolgáltatások és tartós fogyasztási cikkek
A szolgáltatási árak emelkedése továbbra is kirívó, 7,5 százalékos növekedést mutatva. Ezen belül a lakbérek 11,8 százalékkal, a postai szolgáltatások 11,3 százalékkal, míg a jármű- és lakáskarbantartás is közel 10 százalékkal drágult. Az ékszerek ára 21 százalékos – vélhetően az arany magasabb ára által vezérelt – növekedést produkált, míg az új autók ára is 6,1 százalékkal emelkedett. Érdekesség, hogy a használt autók ára ezzel szemben 2 százalékkal csökkent.
Energia és üzemanyag: kettős hatások
A háztartási energiaköltségek 2,7 százalékkal csökkentek márciusban. A vezetékes gáz esetében 5,5 százalékos, a tűzifa esetében pedig 5,1 százalékos árcsökkenést regisztráltak, miközben a palackos gáz ára 10,2 százalékkal emelkedett. Az üzemanyagok esetében szintén pozitív tendencia figyelhető meg: áruk 2,5 százalékkal csökkent.
Elemzői vélemények és bizonytalanságok
A szakértők óvatos optimizmussal tekintenek az infláció mérséklődése felé. Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a csökkenő infláció kedvezőbb mozgásteret biztosíthat a monetáris politikának, amely létfontosságú lehet a globális gazdasági bizonytalanságok közepette. Az infláció érzékelésére azonban jelentős hatással lehetnek a vásárlók inflációs várakozásai, amelyek csak tartós intézkedésekkel stabilizálhatók.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője külön kiemelte a szolgáltatások és üzemanyagok árnövekedésének enyhülését, de hangsúlyozta, hogy a maginfláció továbbra is aggodalomra ad okot. Részben az intézkedések átmeneti jellegéből fakadó bizonytalanságot emelte ki, amelyek hosszabb távon nem biztos, hogy csillapítják a piaci nyomást.
Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője úgy vélekedett, hogy az infláció lassulását részben a maginflációs tételek, részben pedig a külső árhatások csökkenése okozta. Ugyanakkor rámutatott, hogy az április hónap lehet a vízválasztó az árképzés további alakulását illetően.
Következmények és kilátások
A jelenlegi inflációs enyhülés ígéretes, azonban számos tényező áll még az alacsonyabb árszint tartós elérése előtt. A kormányzati árszabályozási intézkedések időtartama, illetve a globális gazdasági események, például a vámháború hatása, nagyban befolyásolhatja a gazdasági kilátásokat. A tartós fogyasztási cikkek ára különösen érzékenyen reagálhat ezekre a hatásokra az elkövetkezendő hónapokban.
