Table of Contents
A Budapesti Műegyetem fenntartóváltása: Fordulópont vagy áldás?
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora, Charaf Hassan nemrégiben egy zártkörű háttérbeszélgetés során ismertette az intézmény hamarosan bekövetkező fenntartóváltásának részleteit. A változás, amely hivatalosan március 1-től lép életbe, állítólag a Műegyetemet egy teljesítményalapú, modern modell irányába mozdítja el, elkerülhetetlennek tűnik a stagnáló pénzügyi helyzet további fenntartása miatt.
Charaf szerint az egyetem jelenlegi helyzete az állami keretek között „gazdátlan intézmény” benyomását kelti, ahol nincs tulajdonosi szemlélet. Egy másik problémát a folyamatosan emelkedő költségek és szűkös állami források jelentik. Bár a BME rengeteg projektpénzt szerez, a hosszú távú működéshez és a több milliárdos költségek fedezéséhez más modellben történő működés elengedhetetlen.
Átmenet az új rendszerbe
Az új fenntartó, a BME Fenntartó Zrt., az állam által létrehozott non-profit társaságként fogja átvenni az irányítást. Bár a tulajdonjog továbbra is az állam kezében marad, a vagyonkezelési jogokat a BME kapja meg hosszú távra. Ez a konstrukció lehetővé teszi az egyetem számára, hogy meghatározott kritériumok alapján szerezzen további forrásokat az államtól.
Fontos változás az is, hogy az egyetem dolgozóit érintően megszűnik a közalkalmazotti státusz, amelyet munkavállalói státusz vált fel. Az intézmény vezetése szerint a „BME bértábla” kedvezőbb feltételeket biztosít majd az oktatóknak és nem oktatói dolgozóknak egyaránt. Az autonómia és az akadémiai döntéshozatal biztosítása érdekében a Szenátus továbbra is a legmagasabb döntéshozó szerv marad.
Az egyetem pozíciója a nemzetgazdaságban
Charaf Hassan kiemelte, hogy a BME jelentőségét nem lehet figyelmen kívül hagyni a nemzetgazdaság minden területén. A DPR-adatok szerint az itt végzett hallgatók átlagosan bruttó egymillió forintos fizetéssel kerülnek ki a pályára, és kimagasló ütemben érik el az átlag feletti jövedelmi szintet. Az egyetem meglévő diákjai már röviddel a végzés után keresettek a munkaerőpiacon, ami megerősíti az intézmény kiemelkedő hírnevét.
Egy multinacionális érdeklődő: MOL
A fenntartói jogok értékesítése szintén a közeljövő része, és nem titok, hogy a MOL jelenleg a legnagyobb érdeklődő. A tárgyalások azonban még folynak, és a hangsúly nem kizárólag a legmagasabb pénzbeli ajánlaton van. Az így befolyt összegeket az egyetem fejlesztésére tervezik felhasználni.
A rektor az új modell kapcsán hangsúlyozta, hogy a cél a BME első helyének megtartása a hazai műszaki egyetemek között és nemzetközi szerepének növelése. A bejutási követelmények változatlanok maradnak, nem terveznek szerényebb ponthatárokat vagy emelt szintű érettségik nélküli felvételit. „Minőségi kritériumokból nem engedünk” – szögezte le.
Maradtak kérdőjelek
Annak ellenére, hogy az átalakulás ígéretesnek hangzik, bizonyos kérdések továbbra is nyitottak. Az állam és az új modell közötti pénzügyi együttműködés hosszú távú fenntarthatósága, valamint a hallgatók és dolgozók érdekképviseletének jövője még mindig vitatott terület. A rektor optimista, de az elvárások magasak: megfelelni az állami indikátoroknak és tovább emelni a nemzetközi presztízst, mindezt központi források nélkül, egyaránt feszített célt jelent.
