Table of Contents
Árrésstop: Látszatintézkedés vagy hatékony eszköz az infláció ellen?
Februárban az élelmiszer-infláció mértéke elérte a 7 százalékot, ami azonnal cselekvésre késztette a kormányt. Orbán Viktor bejelentette az árrésstopot, amely szerintük majd megfékezi „az indokolatlan és túlzó áremeléseket”. A rendelet értelmében 30 termékkategória – például húsok, tejtermékek – árrését maximálták 10 százalékban. Ez az intézkedés azonban nem csupán populista, hanem a problémának csupán a felszínét érinti, miközben a kormány maga is jelentős terhet ró a fogyasztókra és a kereskedelmi szektorra.
A kormányzati retorika és a valóság közötti szakadék
A kormány narratívájában az élelmiszerboltok „indokolatlan nyeresége” az elsődleges gonosz, amit szabályozással lehet kezelni. A valóságban azonban az élelmiszerárakat számos tényező befolyásolja. Ezek közé tartozik a világ egyik legmagasabb áfája, a kiskereskedelmi különadó és a mezőgazdasági termelést sújtó kedvezőtlen klimatikus tényezők, például a tavalyi hőhullámok. Ezenkívül a korábbi árstoppal összefüggő torz bázisadatok is hozzájárulnak az árak alakulásához.
A populizmus ára
Kétségkívül könnyebb bűnbakot kreálni a multinacionális kereskedelmi láncokból, mint beismerni a kormány felelősségét az infláció elleni küzdelemben. Ez azonban olyan politikai modell kérdése, amely hosszú időn keresztül a fogyasztást és nem a jövedelmet adóztatja, miközben osztogatást ígér. Egy ilyen modell bírálata ugyanis alapjaiban kérdőjelezné meg az elmúlt másfél évtized gazdaságpolitikáját.
Hogyan működik az árazás a valóságban?
A kormányzati kommunikáció azt sugallhatja, hogy az 500 forintos végső tejár a boltok mértéktelen nyereségének eredménye. Az árazás azonban messze túlmutat ezen. A beszerzési árra a teljes ellátási lánc – beleértve a termelők, szállítók, tárolók és kiskereskedők költségeit és nyereségét – rárakódik. Minden egyes szereplő adókat, bérköltségeket és egyéb kiadásokat visel, amelyek végül a fogyasztói árban jelennek meg. Az árrés tehát nem öncélú nyereség, hanem a termék előállításának és forgalmazásának komplex költségszerkezete.
Illúziókat áruló intézkedés
A versenypiacon az árképzés sosem egyszerűen a nyereségről szól. Az árak alakítása a vásárlókért folytatott küzdelem része is. E téren a versenytársak is meghatározó szerepet játszanak: aki túllő az árral, az ügyfeleket veszít. Az árrésstop viszont figyelmen kívül hagyja a piacok működését, inkább látszatintézkedésként szolgál a társadalmi elégedetlenség csillapítására.
Sikertörténetként tálalt kérdőjelek
A kormányzati propaganda már most sikerként kommunikálja az árrésstopot, függetlenül annak tényleges hatásaitól. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az intézkedés egy átfogó gazdasági probléma elkendőzésére irányul. A valódi eredményekhez sokkal mélyebb reformokra lenne szükség az adók, a gazdaság szerkezetének és az inflációval való szembenézés terén. Amíg azonban az alapvető problémák kezelését kerülgetik, az árrésstop csodafegyver helyett csupán politikai mankó marad.
