Table of Contents
Az állampolgárság felfüggesztése: egy sokkoló terv árnyékában
„Életemben nem hallottam ehhez hasonlóról. Ez döbbenetes, és minden szavával olyan sötét idők hangulatát idézi meg, amelyeket már mélyen eltemetettnek hittünk” – fejtegette egy névtelenséget kérő jogász, amikor a Fidesz legújabb alaptörvény-módosításával kapcsolatos javaslatról kérdezték. Ez a tervezet, amit kedd este nyújtottak be, azt célozza meg, hogy bizonyos feltételek mellett felfüggeszthető legyen az állampolgárság, ha az érintett személy másik állampolgársággal is rendelkezik.
A jogi szabályozás ugyan nem szól a születéssel vagy jogszerűen megszerzett állampolgárság elvesztéséről, de a felfüggesztés lehetősége már önmagában is ismeretlen vizekre evez a jogállamiság szempontjából. A tervezet mentesíti az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség állampolgárait az intézkedés alól, de ez aligha enyhít azok aggodalmán, akik a javaslat nemzetközi párhuzamait próbálják felkutatni – egyelőre hiába. Az eddigi megállapítások szerint ez bizony hungarikum.
A kiutasítás és az emberi jogi egyezmények konfliktusa
Érdekesség, hogy a hétvégén Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy másik változatról adott hírt, amely már a kiutasítás lehetőségét is meglengette. Az eredeti elképzelés szerint olyan személyt lehetett volna Magyarország területéről távozásra kényszeríteni, aki más ország állampolgára is egyben, és bizonyíthatóan veszélyt jelent a nemzeti szuverenitásra, közrendre vagy területi biztonságra. Ez a sokak által homályosnak tartott kritériumrendszer azonnal felhívta magára a kritikus szemek figyelmét.
Nem véletlenül: a javaslat gyakorlatilag frontálisan ütközik az európai emberi jogi egyezménnyel, amely deklarálja, hogy senkit sem lehet annak az országnak a területéről távozásra kényszeríteni, amelynek állampolgára. A jogvédő kontextus egyértelmű, és magába foglalja azt is, hogy senki sem fosztható meg attól a jogától, hogy hazájába belépjen. Egy másik jogász különösen hangsúlyozta: ez egy korlátozhatatlan alapvető emberi jog. Az egyezményt Magyarország 1993-ban hirdette ki, és azóta is az alkotmányos keretrendszer része.
Súlyos kérdések az alapjogok kapcsán
A felvetések már most polarizálják a közvéleményt, miközben a jogászszakmában többen is azon tűnődnek, hogy hogyan illeszkedhet egy ilyen javaslat a ma ismert jogok és kötelességek struktúrájába. Az állampolgárság felfüggesztése, illetve a kiutasítás között húzódó finom különbségek akár jogi értelemben is precedenst teremthetnek, de ennek ára sokak szerint túlságosan magas lenne. Az egerszegi szőrszálhasogatás helyett itt valóban alapvető jogok forognak kockán.
A szinte egységes nemzetközi felháborodás pusztán idő kérdése, hiszen az emberi méltóságnak olyan szilárd fundamentumaival kerül szembe ez a jogi konstrukció, amelyet nehéz figyelmen kívül hagyni. A kérdés tehát nem csupán az, hogy meddig lehet széthúzni a meglévő törvényi kereteket, hanem az is, hogy miért születnek egyáltalán ilyen javaslatok, és kinek az érdekét szolgálják – mindez azonban nyitva hagyja azokat a dilemmákat, amelyeket ennek a tervezetnek a fényében nem lehet figyelmen kívül hagyni.
