Table of Contents
A magyar társadalom háborús elképzelései a Tisza győzelme kapcsán
A 21 Kutatóközpont frissen közzétett kutatása megdöbbentő eredményeket hozott, melyet közösségi finanszírozás keretein belül végeztek január végén. Az adatok szerint a magyar közvélemény 23%-a véli úgy, hogy a Tisza győzelme esetén Magyarország hadba lépne, míg 54%-a ennek ellenkezőjét állítja. Emellett 23% nem alakította ki álláspontját a kérdésben vagy nem kívánt véleményt formálni.
A kormánypárt támogatottsága
Az eredmények különösen érdekesek a politikai preferenciák árnyékában. A kormánypárti szavazók körében 58% hisz a kormánypártok által közvetített üzenetben, miszerint a Tisza győzelme hadba sodorná Magyarországot. Ezzel szemben 15% tagadja ezt a lehetőséget, míg 28% nem tudja megítélni a helyzetet. A párt nélküli válaszadók ugyancsak megosztottak, csupán 17% hisz abban, hogy a Tisza győzelme háborús helyzetet eredményezne.
Polemika és politikai feszültségek
A 21 Kutatóközpont elemzése rávilágít arra, hogy a Fidesz kampányüzenete jelentős hatással bír, azonban a válaszadók viszonyulása sokak számára aggasztó lehet. A kutatók megkérdőjelezik, hogy vajon a 23%-os egyetértési arány sok vagy kevés annak fényében, hogy a Tisza győzelmét elkönyvelt háborús következményekre majdnem kétmillió ember elképzeli. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés: hol húzódnak a határok, mit képes még elhitetni a kormány a választókkal?
A társadalom polarizálódása
A kutatás eredményei arra is rávilágítanak, hogy a társadalom polarizáltsága egyre élesebb. A 23%-os és a körülbelül 25%-os válaszadói csoport között, akik nem tartják hihetetlennek a háborús vádakat, eltérő vélemények és élethelyzetek találkoznak. Akik nem mennek el szavazni, az 46%-os népességi arány már nem tűnik elképzelhetetlennek a társadalom számára.
Kutatási módszertan és reprezentativitás
A hibrid adatfelvételi módszer során, amely 2026. január 28. és február 2. között zajlott, ezer főt kérdeztek meg. A válaszadók SMS-ből kapták meg az online kérdőívhez vezető linket, míg a 65 év feletti csoportok politikai preferenciáit telefonos megkereséssel mérték fel. Az eredmények a teljes lakosságra nézve reprezentatívnak minősülnek, a mintaként kapott értékek +/- 3%-os eltérést mutathatnak a teljes népességre vonatkoztatva.
