Table of Contents
A költségvetési számháború és a gazdaság valósága
Az Orbán-kormány által benyújtott EDP-jelentés, amely a túlzottdeficit-eljárásra terjed ki, ismét meglepő fordulatokat hozott. A dokumentum, bár csupán néhány Excel-táblával illusztrált költségvetési adatokat tartalmaz, éles ellentétben áll azzal a módszerességgel, amelyet a kormányzat kommunikációja nélkülöz. A jelentést természetesen kötelezően benyújtják évente kétszer, de mikor eszkalálódna a költségvetési összeomlás, ha nem akkor, mikor ezek a számok publikussá válnak? Tavaly, az első alkalommal azonnali megszorítások és a GDP-növekedési célok visszavágása színezte az eseményt, amely most is hasonló árnyékot vetett a költségvetési folyamatokra.
Marketing-ígéretek kontra valós gazdasági számok
Orbán Viktor évértékelőjén világraszóló pénzesőt jelentett be, amely szép papíron, de kevésbé szép valóságban az államkasszát fenyegeti. Az idén várható intézkedések – nyugdíjasok áfa-visszatérítése, háromgyermekes anyák teljes SZJA-mentessége – még tovább duzzaszthatják a hiányt, miközben a GDP-növekedés 3,4 százalékról 2,5 százalékra csökkent, az inflációs várakozás pedig 3,2 százalékról 4,5 százalékra emelkedett. Mindezek ellenére a kormány narratívája változatlanul optimista, bár a költségvetési mutatók kiábrándítóak.
Hiányok, amelyek fájnak – de nem mindenkinek
Az éves költségvetési hiánycél már az első két hónapban elérte a 41 százalékát, de úgy tűnik, sem az államadósság, sem a makrogazdasági problémák nem diktálnak – vagy legalábbis a kormány ezt sugallja. Az államadósság, amely hiába csökkent ideiglenesen 2024 végén, mostanra ismét növekvő tendenciát mutat. GDP-arányosan 4,9 százalékos deficitet produkált a kormány, ami a kitűzött 4,5 százalékos célt is túllépte. Elvégre hiányokkal számolni már-már tradícióvá válik, nemde?
Pénzügyek kétszer megkavarva
Az állami kamatkiadások példája jól mutatja a szabályozás látványos vakfoltjait: a tervezett 3559 milliárd forintos összegen messze túllőttek, 4039 milliárd forint lett az idei előrejelzés. És mi a helyzet a TB-alapokkal? A valóság kegyetlen, hiszen a tavalyi 230 milliárdos mínuszt idén egyszerűen nullázná a kormány, szembemenve a gazdasági realitásokkal. De miért állnák meg itt?
Önkormányzatok egyre mélyülő válsága
Az önkormányzatok helyzete drámaian elkeseredett: az ígért 90 milliárdos hiány helyett brutális fordulattal 377 milliárd forintos mínuszt könyvelhettek el. Ironikus, hogy míg az önkormányzatok adósságát hivatalosan a kormány kontroll alatt tartja, a valóság mást mutat. A drasztikus helyzetre válaszul a kormány, meglehetősen cinikus lépésként, költségvetési biztosokat küldhetne önkormányzatok fölé, akik aztán „rendbe tehetik” azok pénzügyeit. Persze, a megyei jogú városok és budapesti kerületek megtakarításainak államkincstárba való utalása is felmerült…
Hova vezetnek a kihagyott lehetőségek?
A mostani költségvetési mutatók és a romló gazdasági helyzet azt üzenik: míg a kormány a GDP- és inflációs célokat feszegeti, a kiadási oldalon minden racionalitást félretéve költekezik. Az EDP-jelentés pedig csupán reflektorfényt vet mindarra, amit titkolni próbálnak. Az önkormányzatokat szorító intézkedések, az adósság spirálszerű növekedése és a költségvetés tarthatatlansága nem csupán elszámolási kérdések – ezek a valós probléma gyökerei, amelyekkel előbb-utóbb mindenki szembesülni kénytelen.
Forrás: 444.hu/2025/04/01/szorna-a-penzt-orban-de-nagy-martonek-titkoljak-ez-mivel-jar
