Table of Contents
A jogállam állapota Magyarországon: egy mélyebbre ásó elemzés
A magyar jogállam ma elképesztően ellentmondásos helyzetben van, hiszen a legfrissebb World Justice Project (WJP) adatai szerint a mi országunk két fokozattal közelebb áll a jogállamiságot teljesen nélkülöző afgán állapotokhoz, mint a példamutató dán modellhez. Az Európai Unió 27 tagállama közül Magyarország a legrosszabb helyen szerepel, ahol a hatalom elszámoltathatóságának, a jogok védelmének és az igazságszolgáltatás függetlenségének mindeddig mélyen a minimum alatt teljesítünk.
Miközben a kormányzat szóvivői, mint Gulyás Gergely, hatalmas önbizalommal hirdetik, hogy Magyarországon működő jogállam van, a valóság riasztóan eltér: nemzetközi kutatások egyértelműen arra utalnak, hogy az itt tapasztalható helyzet a legjobb esetben is csak a jogállam legcsekélyebb formájaként értékelhető.
Jogállamiság: definíció és követelményei
A jogállam fogalmának többféle értelmezése létezik, de a WJP hivatalos definíciója világosan megfogalmazza, hogy a jogállamisághoz elengedhetetlen a hatalom elszámoltathatósága, a jogszabályok igazságossága, a kormányzás ellenőrzésének rendszere, valamint az igazságszolgáltatás függetlensége. Ezek az alapelvek nem csupán jogi, hanem társadalmi elvárások is, amelyek a szabad polgári társadalom alapját képezik.
Ezért is különösen szomorú, hogy a Magyarországon tapasztalható jogi keretek a legrosszabb államok szintjén mozognak. A jogállam gyengeségei hozzájárulnak a hatalommal való visszaéléshez, a korrupcióhoz, és megnehezítik az alapjogok védelmét.
Az aktuális helyzet és a számok mögött álló valóság
Az utóbbi években a WJP által közzétett indexek szerint Magyarország jogállamisági pontszáma folyamatosan csökken: a 2006 óta megfigyelt trendek alapján az ország 58 pontról 50 pontra esett, jelenleg a 79. helyen áll a világ jogállami teljesítményét mérő ranglistán. Ezzel a magyar jogállam azonos szintre került olyan országokkal, mint a Dominikai Köztársaság, Thaiföld, Brazília, Üzbegisztán és Vietnám, míg a régióban az utolsó helyen szerepel.
Ha részletesebben megvizsgáljuk az indexet, nyilvánvalóvá válik, hogy a magyar állam a kormányzati hatáskörök külső kontrollja terén például a 123. helyen áll, a korrupció ellenállásában a 65. helyet foglalja el, míg az alapjogok érvényesülésének terén csupán a 76. helyet tudja megugrani. Ezek a számok rávilágítanak arra, hogy a rendszer valóban megbukott: a kormány hatalma szinte korlátlan, a megfelelő ellenőrzési mechanizmusok hiánya pedig katasztrofális következményekkel jár a jogállamiság számára.
A jogállam jövője: mi a teendő?
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a jogállam nem csupán a kormányzati vagy jogi intézmények feladata, hanem mindannyiunk érdeke. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy tiszteletben tartsák az alapvető emberi jogait, és hogy az állam valóban az ő érdekükben működjön. Az igazi jogállami működés eléréséhez radikális változások szükségesek az állam működésében. Az olyan intézmények, mint az igazságszolgáltatás, nemcsak hogy függetlenek kell, hogy legyenek, hanem ténylegesen is képeseknek kell lenniük fellépni a hatalommal szemben, megakadályozva ezzel a korrupciót és az intézményi visszaéléseket.
A társadalmi részvétel hiánya és a jogok megsértése nem csupán a politikai elit felelőssége, hanem közös feladatunk is, hogy harcoljunk a jogállam helyreállításáért és megerősítéséért. A jogállamiság eszméje nem csupán egy szép elv, hanem a demokratikus berendezkedés alapja, amelynek erősítése mindannyiunk érdeke.
Ha a magyar állam jogi kereteit szeretnénk javítani, ahhoz elengedhetetlen a közöny és a passzivitás leküzdése. Az állampolgárok jogainak védelme és a politikai hatalom ellenőrzése csak olyan társadalomban valósulhat meg, amelyik aktívan részt vesz a demokratikus folyamatokban. Az alapvető jogok védelme, a hatalom kontrollja és az igazság érdekében tett intézkedések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország valóban jogállammá váljon.
Forrás: helsinkifigyelo.444.hu/2025/11/06/a-jogallami-beka-segge-alatt
