Table of Contents
Pénteken életbe lép az EU migrációs paktuma: Mit érdemes tudni róla?
Június 12-től, vagyis e hét péntektől érvényes, hogy a helyzet kezelésére irányuló Európai Unió Migrációs és Menekültügyi Paktuma életbe lép. Ez a szabálycsomag a migráció kezelésére és a közös menekültügyi rendszer kialakítására vonatkozik, amit az uniós jogalkotók 2024 májusában fogadtak el. Az új paktum tizenkét új vagy módosított migrációs jogszabályból áll, de a közbeszédben leginkább a tagállamok közötti szolidaritásra és az ehhez kapcsolódó menekültügyi kapacitás kezelésére összpontosítanak.
Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője interpellációjában azt állította, hogy a paktum kötelező kvóták, pénzügyi hozzájárulások és menedékkérelmek tízezreinek elbírálását írja elő Magyarországnak. Ezzel szemben a Mi Hazánk és a Fidesz szimpatizánsai tüntettek a paktum ellen, kifogásolva a kötelező betelepítést. Németh Balázs fideszes képviselő hangsúlyozta, hogy a paktum szolidaritási rendszere nem hagy teret a kibúvónak, és nagyon súlyos pénzügyi következményekkel járhat Magyarország számára.
Az EU azon álláspontja, miszerint Magyarország nem tartozik a migrációs nyomás alatt álló országok közé, amiért Németh Balázs is kifejezte felháborodását, már nem új keletű kérdés. Orbán Viktor, a kormányfő, korábban konkrét számadatokat is megosztott arról, hogy a paktum alapján hány embert kellene Magyarországnak átvennie.
Betelepítési kvóta: Mi a valóság?
A legtöbb kritika a paktumban szereplő szolidaritási mechanizmusra irányul, melynek értelmében Magyarországnak menekülteket kellene befogadnia, ezt azonban a paktum alternatív segítségnyújtással is kiválthatja. A tagállamok maguk dönthetnek arról, hogy pénzügyi hozzájárulásokkal vagy más, konkrét alternatív intézkedésekkel segítenek a migrációs nyomás alá került országoknak. A szolidaritási vállalásalap alapján Magyarország a teljes EU-ra vetítve a 21 ezer áthelyezésből 348 áthelyezést és 6 973 680 eurónyi pénzügyi vagy alternatív segítséget kellene nyújtania.
A migrációs nyomás mértéke
A paktum értelmében Magyarország nem került a migrációs nyomás alatt álló országok közé, ami egyes politikai hangokban felháborodást keltett. Az Európai Bizottság erre a lépésre az ország által tapasztalt migrációs helyzet és a nyomás tényezőinek mérlegelésével jutott, amely a határra érkező menedékkérők és a menedékkérelmek számát figyelembe veszi. Az adatok alapján Magyarország e kategóriában nem számít jelentős tehernek.
A menedékkérelmek elbírálása
Rétvári interpellációja szerint a paktum tízezres nagyságrendű menedékkérelmek elbírálását írja elő. Az EHBU által előírt határeljárás, mely 12, bizonyos esetekben 16 hét alatt dönt a belépésüket nem engedélyezett menedékkérők ügyéről, egy gyakorlatilag védőmechanizmus a tagállamok számára. Az érvényes szabályozás értelmében tehát a paktum nem ír elő kötelező eljárásokat, ha egy évben összegyűlik a megfelelő számú kérés.
Mi változik a magyar rendszerben?
A migrációs paktum fő kritikái között szerepel, hogy az új szabályok szigorítják a jelenlegi EU-s eljárásrendet. A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa, Léderer András szerint ha Magyarország végrehajtaná a paktumot, az alapvetően megváltoztatná a jelenlegi menekültügyi rendszert. Jelenleg a menedékkérők a belgrádi vagy kijevi magyar nagykövetségen tudják csak kezdeményezni a menedékkérelmüket, a belépés közvetlenül az ország területén gyakorlatilag lehetetlen.
Orbán Viktor kormánya a migrációs paktum elutasítását hangsúlyozza, míg más politikai képviselők, mint Orbán Anita külügyminiszter, már nyitottabb formákat is említenek a paktumban való részvételre, amely technikai segítségnyújtással valósulhat meg.
Jelenleg nem világos, hogyan fog reagálni a kormány a paktum következtében felmerülő új kihívásokra, de a módosításokat és a kormány álláspontját még érdemes figyelemmel kísérni.
