Table of Contents
Csecsemők oxigénhiány miatti halálozása: Új kutatások a megoldás felé
A neurológiai és pszichiátriai zavarok egy része már a születéskor előre jelezhető, ugyanakkor az oxigénhiány okozta hosszú távú agyi sérülések kezelésének kérdése még mindig megoldásra vár. Mikics Éva, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Transzlációs Magatartás Idegtudomány kutatócsoportjának vezetője hangsúlyozza, hogy az oxigénhiány világszerte évente körülbelül egymillió csecsemő haláláért felelős, ami ezt a jelenséget a leggyakoribb születéskori komplikációk közé emeli. A Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratóriummal (TINL) együttműködve a kutatók arra törekednek, hogy új kezelési módszereket fejlesszenek ki a csecsemők életének megmentésére és a károsodások csökkentésére.
A halálozás csökkentése érdekében tett lépések
Mikics Éva kifejtette, hogy korábban a gyermekhalandóság szempontjából a kezelési lehetőségek és azok hatékonysága globálisan és Magyarországon is jelentős fejlődésen mentek keresztül. Ugyanakkor a perinatális aszfixiában szenvedők halálozása az utóbbi évtizedekben minimálisan csökkent, a légúti és bélrendszeri fertőzések vagy koraszülöttség esetével összehasonlítva. Ennek fő oka, hogy a születéskori oxigénhiány következményeinek pontos mechanizmusait még nem fedték fel teljesen a kutatók. A károsodás mértéke nagymértékben attól függ, hogy az oxigénhiány milyen hosszú ideig állt fenn, mivel az agy a legérzékenyebb szerv, és igényli a legnagyobb oxigén- és energiaellátást.
Hipotermiás kezelés: A lehetséges megoldás
Az orvosi közösség jelenleg egyedül a hipotermiás kezelést ismeri mint célzott terápiás eljárást az oxigénhiányos újszülöttek számára, amely a 2010-es években kezdett elterjedni. Ennek keretében a csecsemő testhőmérsékletét négy-öt órával a születés után 33-34 fokra csökkentik, majd három napig fenntartják ezt az alacsony hőmérsékletet. Ez az eljárás jelentősen csökkenti az agyi károsodás kockázatát, amely az érintett csecsemők 10-30%-ánál megfigyelhető. Az eljárás azonban nem mentesíti az összes újszülöttet a károsodásoktól, és további kezelések kidolgozása szükséges.
Mechanizmusok a hűtés mögött
A hipotermiás kezelés során a szervezet anyagcseréje jelentősen csökken, így a másodlagos energiaválság kialakulása megelőzhető, ami hosszú távú következményekkel járhat. Az oxigénhiányos állapot következtében fellépő akut energiaválság a sejtek halálát okozhatja, míg a hűtés gátolja a gyulladásos reakciókat, és csökkenti a káros szabadgyökök képződését. Az érintett csecsemőket szigorúan ellenőrzött körülmények között ápolják a kezelés ideje alatt, mivel a teljestesthűtés kényelmetlen beavatkozás.
Hosszú távú hatások és neurodevelopmentális zavarok
A hipotermiás kezelés után az eljárások során az orvosok agyi MR-vizsgálatokat végeznek, amelyből a csecsemők jövőbeli állapotát tudják előre jelezni. Fontos hangsúlyozni, hogy azok a csecsemők, akik stabilizáló kezelést kaptak szüléskor, szintén kockázatnak vannak kitéve különböző neurodevelopmentális zavarok, például ADHD kialakulására. A kutatók célja, hogy a korai biomarkerek azonosításával lehetőség nyíljon a kockázatos csecsemők célzott fejlesztésére az agy legplasztikusabb időszakában.
Kísérletek és a jövőbeli kezelések
A TINL projekt keretein belül végzett legújabb kísérlet során rágcsálókon tesztelték az oxigénhiányos állapot következményeit, amelyben megfigyelték a viselkedési változásokat a születés körüli komplikációkkal küzdő állatoknál. A kutatás célja a neurodevelopmentális problémák okainak feltárása volt, és az eredmények szerint az oxigénhiányos állapotnak számos negatív hatása van a későbbi fejlődésre.
A kutatók remélik, hogy a projektjeik alapján több terápiás lehetőség is kialakulhat, amelyek célzottan hatnak a születéskor oxigénhiányt szenvedett csecsemőkre, így segítve őket a jövőbeli fejlődési zavarok megelőzésében.
