Az Európai Union Vétójogának Kérdése és a Jövőbeni Stratégiák
A müncheni biztonságpolitikai konferencia idei eseményei az erősebb és önállóbb Európa gondolatkörében zajlanak. Friedrich Merz és Emmanuel Macron, európai vezetők, a rendezvény első napján arról beszéltek, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van egy erős Európára, amely képes megvédeni saját érdekeit. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szintén hangsúlyozta e megközelítést, amikor a konferencián részt vett Keir Starmer brit miniszterelnökkel egy pódiumbeszélgetés keretein belül.
Von der Leyen, a jelen helyzetet jellemzőeként említette Európa biztonságpolitikai elkényelmesedését, melyet már a múlt részének nevezett. A válságok és a kihívások sokkterápiás hatásának következtében Európa felébredt álmai közül, és most olyan határátlépésekre van szükség, amelyeket már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Szükséges a védelmi és katonai stratégiák megerősítése, valamint egy európai támogatói gerinc kiépítése.
A közös európai védelmi záradék kérdéskörét is érintette, amely a közelmúltban ritkán került szóba, de most prioritássá vált. Von der Leyen kiemelte, hogy a közös védelem nem csupán lehetőség, hanem az EU alapszerződésének 42. cikkének (7) bekezdésében megszabott kötelezettség. Az unió egységét és a kölcsönös támogatást hangsúlyozta, valamint a jovo egyetemes védelmére figyelmeztetett.
Miközben Orbán Viktor Budapesten az évértékelőjén a vétójog megőrzéséről beszélt, Von der Leyen arról értekezett, hogy sürgető szükség van a döntéshozatal felgyorsítására. Ez azt jelenti, hogy az egyhangú döntések helyett a minősített többségi döntésekre kell támaszkodni, anélkül, hogy az alapszerződést módosítani kellene. Az EU-nak kreatívan kell kihasználni a meglévő kereteket.
Von der Leyen egyesült munkákról beszélt, mint például a Tettrekészek Koalíciója, amely működhet a NATO mellett. Hangsúlyozta a közeli partnerek, mint az Egyesült Királyság, Norvégia, Izland és Kanada szerepét, akik nélkülözhetetlenek a közös védelemben. Ukrajnát mint kiemelkedő példát emelte ki, amely sebezhetőségének tudatában nemzetközi hadiipari kapacitásaira támaszkodott, és így hozzájárult Európa biztonsági struktúrájának megerősítéséhez.
Az új kihívásokra Von der Leyen megjegyezte, hogy a kettős felhasználású technológiák, mint a mesterséges intelligencia, kiberterület, drónok és űripar kulcsszereplői a védelmi értékláncnak. A gyors piacra jutásuk elengedhetetlen, és e téren az ukrán konfliktus újabb tanulságokkal szolgál a jövő védelmi stratégiái számára.
A jövő állami finanszírozásával kapcsolatban Von der Leyen megjegyezte, hogy Európának nem engedheti meg, hogy elhanyagolja biztonságát, és amikor felmerül a kérdés, hogy az Európa által elképzelt költségek vállalhatóak-e, a válasz egyértelmű: nem szabad nem értékelni a biztonságra fordított kiadásokat. Az Europai Uniónak tehát el kell köteleznie magát a saját védelme mellett, függetlenül a nemzetközi feszültségektől és a megszokott szövetségektől.
Az eseménysorozat során a moderátor felfedte Mark Rutte NATO-főtitkár megjegyzését is, miszerint Európa nem tudja garantálni saját biztonságát az Egyesült Államok nélkül. Von der Leyen erre válaszolva jelezte, hogy alternatív stratégiák léteznek a teljes függés és a teljes megosztottság között, és hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet fenntartása senkinek sem kedvez.
