Table of Contents
A Külügyminisztérium titkosítása
Az a megdöbbentő helyzet, hogy a Külügyminisztérium, amely sokkal inkább képes titkokat rejtegetni, mint bármilyen atomtitkára építkezni, nem hajlandó nyilvánosságra hozni, kiket hív meg Szijjártó Péter sajtótájékoztatóira. Ahelyett, hogy nyíltan kezelnénk a média és a kormány közötti kapcsolatokat, inkább titkolózásba kezdtek. Mindez újabb példa arra, mi történik, amikor a hatalom és az átláthatóság ütközik egymással.
Az érintett ügy részletei
A kálváriánk 2023. július 6-án kezdődött, amikor kérdést intéztünk Szijjártó Péterhez a Kormányinfón. Az, hogy a kérdés a szövetségesek közötti információmegosztásról szólt, csak még inkább megkérdőjelezte a kormányzat állításait a sajtószabadságot illetően. Gulyás Gergely, aki a helyzetet ingerlően próbálta bagatelizálni, azt sugallta, hogy ha valami valóban fontos, Szijjártó úgyis válaszolna. De a valóság az, hogy a kérdések kezeletlenül maradtak.
A sajtó-free zóna
Hiába próbáltuk jelezni, hogy szeretnénk részt venni a sajtótájékoztatókon, a Külügyminisztérium egyoldalú kommunikációja azt mutatta, hogy a média szabadsága csupán illúzió. A Facebook élő közvetítés során kerültek bemutatásra az események, de a valódi újságírói kontroll totálisan hiányzott. A meghívottak névsora soha nem jutott el hozzánk, a „sajtótájékoztató” csak üres forma maradt.
Közérdekű adatigénylésre adott válaszok
Amikor közérdekű adatigényléssel élve kikértük a meghívottak listáját, a Külügyminisztérium nem adta ki. Helyette azt a választ kaptuk, hogy minden újságíró követheti az eseményeket online, ami ugyan nagyban csökkentette a tényleges interakció lehetőségét. A kormányzat kommunikációja inkább elterelésre épült, sejteket építve a nyilvánosság tájékoztatásának lehetőségei köré.
A jogi eljárás
Az ügy végül bíróság elé került, mivel a Külügyminisztérium minden próbálkozást megkísérelt, hogy elkerülje az átláthatóságot. A Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla döntései is azt mutatták, hogy a titkolózás nem tartható. Végül még a Kúria is elismerte, hogy a közérdek védelme érdekében a minisztériumnak ki kell adnia az általunk kért adatokat.
Mi a következő lépés?
Most pedig végrehajtást kérünk a Külügyminisztérium ellen, hogy végre kiderüljön, kik kaptak lehetőséget arra, hogy kérdezzenek Szijjártó Pétertől. Az információk elzárása nem csupán a sajtószabadság korlátozása, hanem a politikai diskurzus megfojtása is.
A Külügyminisztérium titkolózása, a válaszok elhallgatása és a tétlenség mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a politikai átláthatóság és a választói tájékoztatás hiányos maradjon. A kérdés nem csupán az elegendő tájékoztatásról szól, hanem a demokratikus értékek védelméről is.
Forrás: 444.hu
