Table of Contents
Varga Mihály vs. A jegybank alapítványai
Varga Mihály pénzügyminiszter egyértelmű állásfoglalást tett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által korábban létrehozott, majd összevont Pallas Athéné-alapítványok jövőjéről. Véleménye szerint az MNB-nek nincs szüksége olyan tevékenységekre, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a jegybank törvényben meghatározott feladataihoz. Ezt egy sajtótájékoztatón fejtette ki, hangsúlyozva, hogy már levelet is írt Orbán Viktornak, amelyben arra kérte a miniszterelnököt, hogy vizsgálják át az alapítványok tevékenységét. Szerinte ugyanis ezek a struktúrák vagy megszűnhetnek, vagy más hatáskörbe kerülhetnek.
A közpénz sorsa: A 266 milliárdos veszteség története
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata szerint a jegybank alapítványai és azokhoz kötődő, részben magántőke-alapok mögött álló cégháló közel 266 milliárd forint közpénzt használt fel, döbbenetes módon elpazarolva ezeket a forrásokat. Ennek eredményeként az ÁSZ feljelentést tett vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanújával. A rendőrség hűtlen kezelés miatt indított nyomozást, de az ügy jelenleg is körülbelül a „felderítési” szakaszban toporog.
Az alapítványi rendszer szétesése
A Pallas Athéné-alapítványok egy, az Optima Befektetési Zrt. által koordinált rendszerben működtek, és 2019-ben összeolvadtak a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) névre keresztelt új alapítványba. Az Optima Zrt. és a kuratórium vezetőinek cseréje után vizsgálatok indultak a gazdálkodás körülményeiről, ezek azonban csak további felelősségi kérdéseket vetettek fel a korábbi vezetőkkel, így Matolcsy György akkor MNB-elnökkel, valamint a PADME többi szereplőjével kapcsolatban.
A közpénz kámforrá vált
Az ÁSZ jelentéseiből kitűnik, hogy az alapítványok valósággal elégették egy hatalmas állami vagyon értékét, amely így még távolról sem térülhetett meg. Az egykor Matolcsy György által irányított MNB és annak alapítványai a tanszékektől kezdve egészen üzleti projektekig mindent támogattak, de ahogy az ÁSZ fogalmaz: a közpénz „nem veszett el”, hanem magánzsebekbe került. Az Optima és a PADME működése mögött egy olyan rendszer rajzolódik ki, amelynek transzparenciával kapcsolatban felmerülő kérdései mindeddig megválaszolatlanok maradtak.
Politikai csend vagy valódi felelősség
Bár Varga Mihály hangsúlyozta, hogy az új vezetés minden tevékenységet átvilágít, nyilvánvalóvá tette, hogy a felelősség terhét más hatóságokra és szervezetekre hárítja. A közvélemény számára továbbra is homályos, hogy Matolcsy Györgynek személyesen milyen szerepe lehetett ebben az ügyben, valamint hogy a közel ötvenmilliárd forintnyi vagyon megmenthető-e egyáltalán.
Új korszak vagy régi árnyak?
A PADME és az MNB alapítványainak története nem csupán gazdasági szinten problémás. Az, hogy a jegybank vezető szereplői évekig nem vonták felelősségre a felelősöket, drámai képet fest a magyar intézményi működésről. Az ÁSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy „több bűncselekmény gyanúja” merülhet fel, miközben a jelenlegi nyomozások sajtóközlések szerint alig haladnak előre. Felmerül a kérdés: valóban lezárható-e egy ekkora botrány anélkül, hogy a felelősök megnevezésre kerülnének?
