Table of Contents
Schmidt Mária az adatigénylés elleni harc élvonalában
A Magyar Hang komoly mennyiségű pénzügyi adatot érintő közérdekű adatigényléssel fordult Schmidt Mária alapítványához, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványhoz. Ahelyett, hogy Schmidt válaszolt volna az érdemi kérdésekre, inkább a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz fordult, meglehetősen sajátos kérdéssel: vajon valóban köteles-e közérdekű adatokat kiadni egy, szerinte „jelentős részben külföldről finanszírozott” újságnak?
A felvetés nem is akármi: Schmidt aggódik amiatt, hogy egy közfeladatot ellátó szerv tevékenységéről szóló pénzügyi adatok „külföldi szervezetek kezébe kerülhetnek”. Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke kapva kapott a lehetőségen, hogy véleményét kifejtse. Szerinte az ilyen adatigénylések egyáltalán nem a magyar állampolgárok tájékoztatását szolgálják, sokkal inkább „idegen hatalmak érdekeit”.
Hivatali válasz: a szuverenitás védelme mindent felülír?
Lánczi válaszában világossá tette, hogy a hivatal nyíltan ellenzi az állami szervektől adatokat követelő, külföldi finanszírozású szervezetek tevékenységét. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az így megszerzett információkat ellenőrizhetetlen külföldi adatbázisokba tölthetik fel, veszélyeztetve ezzel Magyarország politikai és gazdasági függetlenségét. Ezzel összhangban a hivatal konkrét javaslatokat is benyújtott a jogalkotóknak, hogy orvosolják ezt a – szerintük – szuverenitást sértő gyakorlatot.
Adatigénylés kontra állami titkolózás
Az eset nem egyszerű adatigénylési procedúra, hanem egyértelműen egy szélesebb, politikai szintű konfliktus része. Az a narratíva, amely a közérdekű adatok közzétételét „külföldi beavatkozásként” igyekszik beállítani, súlyos kérdéseket vet fel nemcsak a transzparencia, hanem a jogállamiság tekintetében is. Hiszen a közérdekű adatigénylés törvényes jog, és a magyar állampolgárokat közvetlenül érintő ügyek nyilvánossága a demokrácia alapja.
Miközben Schmidt Mária és a Szuverenitásvédelmi Hivatal a “külföldi befolyás” elleni védekezést hangoztatja, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezt az ürügyet látszólag arra használják, hogy akadályozzák a közérdekű információkhoz való hozzáférést. Ez a taktika nem csak az átláthatóságot csorbítja, hanem jelentős társadalmi vitát is generálhat a hatalom és az információk feletti kontroll kérdésében.
