Orbán Viktor és Zelenszkij vitája a brüsszeli EU-csúcson
Az EU brüsszeli központjában, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül beszélt az uniós vezetőkhöz, Orbán Viktor magyar miniszterelnök távolabbról figyelte a kerekasztalt. Szemtanúk szerint Orbán nyugtalanul járkált, időnként hangos puffogással reagálva a beszélgetésre, ami komoly feszültséget sugallt a szintéren.
Zelenszkij a beszédében kifejtette, hogy a magyar kormány által blokkolt 90 milliárd eurós hitel elengedhetetlen az ukrán életvédelmi erőforrások biztosításához. A pénz egy részét amerikai gyártású Patriot légvédelmi rendszerek beszerzésére tervezik felhasználni. Orbán viszont továbbra is kitartott a hitel jóváhagyásának elutasítása mellett, hangoztatva, hogy „ha van olaj, van pénz, ha nincs olaj, nincs pénz” – ezzel megindokolva a Magyarország által támasztott feltételeket.
Zelenszkij külön említette a 20. Oroszország elleni szankciós csomag ügyét, amelyet szintén magyar és szlovák vétó hátráltat. Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy a szankciók tovább növelhették volna a nyomást Oroszországra, hogy az elmozduljon a béke irányába. Emellett megemlítette, hogy fontos lenne, ha Oroszország látná: Ukrajna uniós csatlakozási folyamata visszafordíthatatlan, és hogy konkrét dátum kijelölése e folyamat szempontjából segítene a vétó feloldásában.
Az olajszállítás Magyarország és Szlovákia irányába január 27-én állt le, miután orosz dróntámadás érte a brodi szivattyúállomást. Az incidens következtében a magyar kormány nem az orosz támadást okolta, hanem az ukránokat vádolta meg a szállítás leállításáért. Ennek nyomán február közepén Orbánék úgy döntöttek, hogy felfüggesztik a dízelüzemanyag szállítását Ukrajnába, míg a szlovák kormány is leállította a nyújtott áramszolgáltatást. Orbán hangsúlyozta, hogy a magyar kormány addig blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós támogatást, amíg nem állnak helyre az olajszállítások a Barátság vezetéken.
Uniós vezetők kritikái Orbán politikájával szemben
A csúcsvezetők Orbánt azzal vádolják, hogy az ukrán vétót belpolitikai célokra használja fel. Ulf Kristersson svéd miniszterelnökelmondta, hogy Orbán nyomást gyakorol az EU-ra saját belpolitikai érdekei miatt. Christian Stocker osztrák kancellár hasonlóképpen elutasította a magyar miniszterelnök energiaellátási érveit, megjegyezve, hogy azok valójában a választási küzdelem részei.
Bart De Wever belga miniszterelnök rámutatott arra is, hogy Orbánra belpolitikai nyomás nehezedik, viszont kiemelte, hogy az uniós döntéseket végre kell hajtani. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője, az alternatív olajellátási lehetőségekre is felhívta a figyelmet, hangsúlyozva, hogy Magyarország számára más források is elérhetőek, például Horvátország.
Ugyanakkor Robert Fico szlovák miniszterelnök figyelmeztette Ukrajnát, hogy további intézkedések várhatók, ha nem állítják le a Barátság-vezeték működését. Az ukrán helyzet tehát egyre feszültebbé válik, a politikai játszmák pedig tovább bonyolítják a helyzetet Európa keleti határain.
