Table of Contents
Magyarország kilépése a Nemzetközi Büntetőbíróságból
Benjamin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke háborús bűnök és emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával nemzetközi elfogatóparancs alatt áll. Ennek ellenére Budapesten díszsorfallal fogadták őt, ami a magyar kormány hozzáállásának erős jelképeként tükröződött.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), amelyhez eddig Magyarország is tartozott, egyértelmű irányelvet szab a tagállamok számára: a bűnelkövetőket őrizetbe kell venni. Magyarország azonban nem tartotta magát ehhez a kötelezettségéhez. Ehelyett a kormány bejelentette, hogy kilép az ICC-ből, ezzel csatlakozva olyan államok sorához, mint Burundi és a Fülöp-szigetek, akik kiálltak véreskezű vezetőik védelme mellett.
A nemzetközi jog feladása hatalmi érdekből
A magyar kormány lépése alapvetően megrázó. Az ICC alapító tagállamai közé tartozó Magyarország e döntése révén szembefordul saját korábbi vállalásaival. A döntéshozatalt Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal indokolta, hogy a római statútumot Áder János korábbi államfő nem írta alá jogilag kötelező érvényű módon. Ez az érvelés azonban finoman szólva vitatható.
A magyar kormány az ICC-ből való kilépéssel egyedülálló helyzetbe került az Európai Unión belül. Miközben az EU-ban a tagállamok összhangban támogatják a nemzetközi igazságszolgáltatást, Magyarország ezzel a lépéssel az orosz, belarusz és török gondolkodás felé nyitotta meg a kapukat, egyfajta szelektív jogérvényesítést gyakorolva.
Háborús bűnök és politikai indíttatások
Netanjahu látogatásának célja több, mint egyszerű diplomácia: egy az emberi jogokat és békét fenyegető „béketerv” támogatói bázisának kiépítése Európában. Ez magában foglalja a palesztinok kitelepítésének támogatását, amely kérdéses lelkületű politikák tükrében valósul meg. Addig azonban, amíg Magyarországon ilyen fogadtatás várja, nem kell tartania sem elfogatóparancstól, sem felelősségre vonástól.
A kortárs nemzetközi igazságszolgáltatás elleni kampányok – amelyeket az USA, Izrael és most Magyarország kezdeményez – gyengítik a globális jogállamiságot és az európai értékek érvényesítésének erejét. Eközben a magyar álláspontot vezérlő „szuverenitásvédelem” átlátszó magyarázatként szolgál arra, hogy a kormány elkerülje a kényelmetlen igazságszolgáltatási kötelezettségeket, ha azok személyes vagy geopolitikai érdekeikkel ellentétesek.
A történelem ismétlődése?
Az ICC-ből való kilépéseket eddig szinte kizárólag olyan országok produkálták, amelyek vezetőit súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos vádakkal illették. Burundi és a Fülöp-szigetek példái azt mutatják, hogy erőszakos és elnyomó rezsimek kétségbeesetten próbálnak kijátszani egy nemzetközi jogi rendszert, amely kísérletet tesz az igazság megteremtésére. Magyarország csatlakozása ehhez a mintához nemcsak meglepő, hanem aggasztó is, hiszen az ország ezzel önként zár ki magát a nemzetközi jog érvényesítésének előnyös közegéből.
A történet nemcsak az emberi jogok és a nemzetközi normák gyengüléséről szól, hanem arról is, hogyan hajlik meg az igazság a hatalom és érdekek előtt. Véletlen lenne, hogy az ICC-ből legutóbb kilépő országok sorsa szorosan kötődött vezetőik véres politikájához? Magyarország most lesz az első európai állam, amely ezt az utat választja, egyedülállóvá téve döntését az Unión belül.
