Table of Contents
A Volvogate-per újabb fordulója: kihallgatások árnyékában
Hétfőn tanúkihallgatásokkal folytatódott a 2014-15-ös pécsi buszbeszerzés miatt zajló büntetőper, ismertebb nevén a Volvogate-per. A Szekszárdi Törvényszéken a három beidézett tanú közül Patzek Endre, Bánki Erik volt cégtársának képében és III. rendű vádlottként elítélt személy, nem jelent meg. Ezt követően a bíróság azonnali rendőrségi elővezettetést rendelt el, ám az ő budaörsi lakcímén csak az édesanyja tartózkodott, aki közölte, hogy fia már egy évtizede nem él ott. A helyzet végül körözési eljáráshoz vezetett.
A vádak középpontjában: eljárási hibák és titkolt összefüggések
A per újabb fejezete a 2015-ös hollandi buszbeszerzést vizsgálja, amely során a vádirat szerint a pécsi Tüke Busz Zrt. 700 millió forinttal drágábban vásárolt járműveket, mint azok eredeti ára. A gyanú szerint a közvetítőként alkalmazott holland Bus&Coach Trade jelentős felárral értékesítette a Volvo buszokat. Az eljárás során eddig már négy vádlott ellen indult per, amelynek részleteiben jelentős hibákra mutatott rá a Pécsi Ítélőtábla. Az ügyet ezért újra első fokon tárgyalják, immár Szekszárdon.
Mi rejlik a háttérben? Bánki Erik szerepe és kapcsolatai
A tárgyalás egyik központi figurája Bánki Erik, a Fidesz politikusa, akinek neve többször előkerült a tanúvallomások során. Girán János, egykori pécsi alpolgármester a bíróság előtt nyilatkozott arról, hogy a városvezetés idején számos esetben kellett egyeztetni Bánkival, utalva annak politikai súlyára és döntéshozási befolyására. Bár Girán nem tudta megerősíteni, hogy Bánki konkrétan részt vett volna a buszbeszerzés ügyében, elismerte, hogy a térségben sok ügy az ő jóváhagyásával haladhatott előre.
A vallomások arra is kitértek, hogy Bánki 91%-os tulajdoni részesedéssel bírt egy német cégben, amelynek ügyvezetője Patzek Endre volt. A nyomozati anyag szerint Patzek nagyobb összeget utalt Bánki cégéhez, de a pontos pénzügyi folyamatok a mai napig tisztázatlanok.
Girán János és a politikai beágyazottság árnyéka
Girán János kihallgatása fényt derített az önkormányzati döntéshozatal kevésbé látható dinamikájára is. Az egykori alpolgármester részletezte, hogy sokszor a politikai beágyazottság, azaz magasabb szintű kapcsolatok nélkül nehézkes volt előrelépni. Bár tagadta, hogy a buszbeszerzés kihatott volna 2016-os lemondására, elismerte, hogy ezek a helyzetek rávilágítottak határozatlan politikai helyzetére.
Lényeges kérdés volt, miért merült fel a fideszes parlamenti képviselők, például Bánki Erik és Csizi Péter neve a vallomások során. Korábbi tanúvallomások szerint az érintett időszakban Bánki Erik befolyása meghatározó volt a városi döntéshozatal terén. Márpedig, mint Girán kijelentette, „sok mindenben kellett egyeztetni Bánki úrral”. Ez a kijelentés tovább erősítette a politikai és gazdasági összefonódások gyanúját.
A Volvogate-per folytatása: hol tartunk most?
Az ügy következő szakaszában olyan fontos szereplők tanúvallomását várják, mint maga Bánki Erik, Páva Zsolt volt polgármester és Csizi Péter egykori alpolgármester. Az elmúlt évek során az eljárás többször akadozott, részben eljárásjogi bakik, részben a tanúk késlekedései miatt. A vádlottak és tanúk közötti összefüggések, valamint a politikai-gazdasági háttér sok kérdést hagyott nyitva. Számottevő, hogy a vádlottak és tanúk kapcsolati hálója milyen hatással lehetett a döntéshozatalra és az üzleti ügyletekre.
Bertaldó András bíró szavain keresztül érezhető, hogy a buszbeszerzés körüli homály feloszlatása továbbra is jelentős akadályokba ütközik, amit a tanúk nem egyértelmű válaszai tovább súlyosbítanak. Az igazságügyi rendszer feladata, hogy ezekre a zavaros ügyekre fényt derítsen, miközben a korrupció gyanúja és az összefonódások árnyéka a közbizalom kérdésének középpontjába kerül.
