Table of Contents
Kiutasítás a közéletből: a 444 és Kövér László fórumának esete
Kövér László, Magyarország házelnöke, aki még a politikai ranglistán is kiemelt szerepet tölt be, csütörtökön a Heves megyei Lőrinciben tette tiszteletét. A művház színpadán Ukrajna uniós csatlakozásáról és annak feltételezett káros hatásairól tartott előadást. Ez persze nem pusztán egy magányos gondolatmenet volt, hanem egy újabb fejezet a Fidesz kampánystratégiájában. Az egész eseményt egy országos szavazási hullámra húzták rá, amely során már olyan módszerekhez folyamodtak, mint például az oltásregisztrációk során beszerzett e-mail címek „újrahasznosítása” politikai reklámüzenetekhez.
Van itt azért még némi érdekesség. Szabó Zsolt, a körzet országgyűlési fideszes képviselője telefonos kampánygépet indított, hogy beszervezze a tisztelt publikumot Kövér nagybecsű szavait hallgatni. Ehhez képest a sajtót – értsd, a 444 munkatársait – egyszerűen nem engedték be az eseményre. Az indoklás? Az előadás nem volt sajtónyilvános, legalábbis Pálinkás Péter polgármester és Szabó Zsolt szerint, akik nem szívesen látják az ilyenfajta „kíváncsiskodást”.
Közéleti diskurzus zárt ajtók mögött
Mi is történt pontosan? A házelnök, akinek elvileg az állami és közintézmények falain belül kellene átláthatóságot teremtenie, kijelentette, hogy „akikkel egy családba, egy táborba tartozunk,” azokkal szeretne beszélgetni. Ez természetesen felveti a kérdést: vajon milyen közintézményi tér az, amelyből így kizárják a kívülállókat, például a sajtót? És hogyan egyeztethető ez össze az átlátható politikai kommunikáció normájával? De talán ne is menjünk bele ebbe az útvesztőbe, mert a válasz úgyis retorikai fintorokkal lenne teli.
Mindezek hátterében sokkal nagyobb struktúrák sejlenek fel. Az Ukrajna uniós csatlakozását érintő kampány egyfajta politikai kardcsörtetés középpontjában áll. Mintha a cél az lenne, hogy egyrészt tematizálják a közbeszédet, másrészt a választói adatokat akár kényelmetlenül személyes eszközként használják fel. A COVID-oltási adatbázisból származó információk marketingcélú újraalkalmazása nem kelt éppen bizalmat az adatvédelem kérdéseivel kapcsolatban. Az emberek locsolják az adatokat, ők pedig kampányt öntenek belőle.
Lőrinci helyett hallgatás
A történet arról is szól, hogy a politikai elit hogyan határozza meg a kommunikáció határait. Kövér László nyilatkozata kíméletlenül rávilágít arra, hogy a „családi beszélgetések” helyszínei zárt ajtók mögé kerülnek. Vajon ki dönti el, hogy egy közérdeklődésre számot tartó esemény mennyire zártkörű? És mi a helye a tájékoztatásnak egy olyan közintézményben, amely a lakosság igényeit kellene, hogy kiszolgálja?
A média kitiltása vagy marginalizálása óhatatlanul azt az érzést kelti, hogy itt valami rejtegetnivaló van. Hiszen ha nincs, akkor mi értelme volt a döntésnek? Az ilyen esetek – legyen szó csak egy apró Heves megyei fórumról, vagy épp hírhedt országos kampányról – egy nagyobb narratíva részei. Egy olyan narratíváé, amely nem feltétlenül az átláthatóságról, hanem inkább a szoros politikai kontrollról szól.
Új kérdések, régi problémák
Kövér László lőrinci fellépése talán csak egy egyszerű eseménynek indulhatott, de végeredményben fontos vitákat nyitott meg. Az első kérdés tiszta: miért kell egy demokratikus ország vezetőinek elzárkózni a nyilvánosság elől, amikor a politika lényege éppen az átláthatóság és párbeszéd lenne? A második viszont ennél messzebbre nyúlik: milyen szerep jut ma a sajtónak, ha ezt még az alapvetően közérdekű fórumokról is könnyedén kitilthatják?
A történet tanulsága nem világos, de az bizonyos, hogy az ilyen események valószínűleg nem segítik elő egy szabadon gondolkodó, aktívan részt vevő társadalom kialakulását. Talán mindezek után már csak az marad: várni, hogy a zárt ajtók mögül némi információ kiszivárogjon.
Forrás: 444.hu/2025/04/03/nem-engedik-be-a-444-et-kover-laszlo-lorinci-forumara
