Korrupciós Építkezések Magyarországon
Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, valamint Hajnal Áron, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa, októberben egy értekezést publikáltak, amely az Európai Unió által elvárt korrupcióellenes intézkedések magyarországi hatásait elemezte. A tanulmány az ingyenesen elérhető Public Integrity folyóiratban kapott helyet, és célja, hogy tudományos alapon átfogó képet adjon az EU és az Orbán-kormány rendszerének korrupciós viszonyairól.
A kutatás alaptézise, hogy a korrupt magatartás Magyarországon nem csupán egyes személyek vétkezésének következménye, hanem a politikai és gazdasági rendszer szerves része. A tudósok ezt a jelenséget „rendszerszintű korrupciónak” nevezik, ami azt jelenti, hogy a korrupció nem csupán a politikai hatalom elcsúszását jelenti, hanem egy eszköz a hatalomgyakorlat és az erőforrások újraelosztásának serkentésére is.
Ebben a keretben a dolgot nem néhány „rossz ember” képviseli, aki megsérti a törvényt, hanem a teljes intézményrendszer van úgy megformálva, hogy a hűség megjutalmazása, a függetlenség pedig büntetése legyen a normáknak. Az állami, gazdasági és médiabeli struktúrák egyfajta „foglyul ejtett” állapotban üzemelnek; a korrupció nem egyszerűen megengedi, hanem az alapvető eszközévé vált a hatalom birtoklásának. Ez a megállapítás, amelyet a kutatók tettek, párhuzamba állítható Lánczi Tamás, a Fidesz közeli politológus ismert kijelentésével, amely szerint a korrupció valójában a Fidesz politikai stratégiájának középpontjában áll.
Felmerül a kérdés, vajon az ideológia célt szolgál vagy csupán a korrupciót fedi el? A kutatás szerzői szerint inkább az utóbbi helyzet áll fenn. A 2010-es évek elejétől Magyarországon egyre inkább elterjedt és centralizáltá vált a korrupció, ami nem próbálta leplezni magát, hanem inkább a határokat igyekezett elmosni azzal, hogy a NER képviselőinek meggazdagodását a nemzeti üzleti elit kialakulásaként tálalta.
Ez a jelenség, amely a luxizálódás nevet kapta, tükrözi a politikai diskurzusban a korrupció felerősödését, és Martin megjegyzése szerint remekül illeszkedik a korábbi idézet kontextusába. Az ideológia, amely a nemzeti tőkés- és középosztály kialakítását célozta, kezdetben meghatározó szerepet játszott, de idővel a rendszer „degenerálódott”, és az ideológiai keretek kiürültek, végül csupán az erőszakos szerzés módszerévé csökkentek össze.
