Table of Contents
Csúcsformában a migrációs politikában
Magyarország számára a migráció kérdése már hosszú évek óta rendkívül érzékeny téma. A kormány nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is a migrációellenesség egyik éllovasa lett. E politikai fókusz középpontjában áll a bevándorlás elutasítása, amely nem csupán a választási ígéretek részét képezi, hanem minden szinten folytatott politikai diskurzusban is megjelenik. A kabinet következetesen bírálja az Európai Unió migrációs politikáját, gyakran véleményezi negatívan a brüsszeli ajánlásokat, amelyeket nem talál elég szigorúnak.
Az EU szigorúbb álláspontja
Az utóbbi időszakban azonban nemcsak Magyarország, hanem számos más uniós tagállam is a szigorúbb migrációs intézkedések irányába mozdult el. Az EU-n belüli politikai légkörben egyre inkább középpontba került a bevándorlás korlátozása, ami komoly nyomást gyakorol az uniós döntéshozókra. E folyamatokat figyelembe véve az Európai Bizottság 2024-re irányuló legújabb migrációs paktuma már január 29-én bemutatott egy átfogó menekültügyi és migrációkezelési stratégiát.
Új migrációs stratégia alapelvei
Ez a stratégia több aspektust ölel fel, beleértve a külső határvédelem megerősítését, a digitalizált szűrőrendszerek bevezetését, a visszatérési központok létrehozását, valamint az embercsempész-hálózatok felszámolásának elvárásait. A legális migráció kezelése és a képzett munkaerő integrációja is középpontban áll, ami újkan a migrációs politikán belül napirendre került ez utóbbi területek szabályozására is.
Friss EU statisztikák a migrációról
A stratégia közzététele után az Eurostat februárban nyilvánosságra hozta a legfrissebb bevándorlási statisztikákat. E statisztikák alapján 2025. január 1-jén körülbelül 46,7 millió, EU-n kívül született ember élt az Európai Unió tagállamaiban, ami a közösség népességének 10,4 százalékát jelenti. Az előző évhez viszonyítva ez közel kétmilliós ugrást jelent, amely a huszonhét tagországra vonatkozik.
Hosszú távú trendek az EU-ban
Ha a 2015. január 1. és 2025. január 1. közötti mutatókat vesszük figyelembe, azt láthatjuk, hogy minden uniós tagállamban, Lettország és Görögország kivételével, emelkedett az EU-n kívül született emberek aránya. A legtöbb nem uniós országban született lakos aránya Liechtensteinben, Luxemburgban, Máltán és Cipruson volt a legmagasabb. Különösen érdekes, hogy Máltán például a számuk több mint kétszeresére nőtt az elmúlt tíz év alatt, míg a legalacsonyabb arányt a kelet-közép-európai országokban, köztük Magyarországon figyelték meg.
