Table of Contents
A modellváltás árnyékában: a magyar felsőoktatás átszervezése
A magyar kormány több mint öt éve kezdte el a felsőoktatás átalakítását, az első áldozatnak tekinthető Budapesti Corvinus Egyetem Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány irányítása alá helyezésével. Az egyetem döntéshozatali szabadsága megszűnt: az alapítvány kuratóriumi tagjainak kezébe került az intézmény működési szabályzata, költségvetése és vezetői kinevezései. Ugyanez a rendszer lett később a minta más intézmények számára is, miközben milliárdos közvagyonnal bővült az alapítványi struktúra.
Az egyetemi autonómia megszűnésének egyik legmarkánsabb példája a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE), ahol a diákok és oktatók hónapokig tiltakoztak a rendszer ellen. Az ígéretek ellenére az alapítványi kuratóriumi tagokat – köztük Vidnyánszky Attilát – nem az egyetemi közösség javasolta. Az SZFE épületének elfoglalása és az átalakítás elleni megmozdulások ellenére a modellváltást átnyomták, és azóta a magyar felsőoktatási intézmények 70 százaléka alapítványi irányítás alá került.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok és a NER befolyása
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) létrejötte alapvetően változtatta meg a magyar felsőoktatást. Az állami fenntartás helyét ezek az alapítványok vették át, melyek tagjait a kormány saját bizalmasai közül válogatta ki. Az oktatók és diákok beleszólása eleve nulla volt. A KEKVA-k működésének átláthatatlansága, folyamatos kritikák és közéleti botrányok árnyékában, joggal vált a nemzetközi közösség figyelmének fókuszpontjává. Az Európai Unió is számos alkalommal szólalt fel a modellváltás kapcsán, különös tekintettel az autonómia csorbulására és az összeférhetetlenségi problémákra.
A modellváltást követően 21 egyetem alapítványi keretek között működött, kuratóriumaikat pedig jelentős részben a kormányközeli személyiségek uralták. Számos példát lehet említeni, ahol a személyek közvetlen kötődése a NER-hez egyértelmű, legyen szó parlamenti képviselőkről, kormányhoz köthető üzletemberekről vagy fideszes politikusok közvetlen köreiről.
Egy botrány krónikája: Neumann János Egyetem
Külön figyelmet érdemel a kecskeméti Neumann János Egyetem, amely fölött a Neumann János Egyetemért Alapítvány áll. Az alapítvány több mint 144 milliárd forintnyi fejlesztési forrást kapott az államtól, amelyből 127,5 milliárdot helyezett el az Optima Zrt. kötvényeiben. Az Optima Zrt. az egykori Matolcsy-alapítványokhoz kötődik. A pénz befektetésének körülményei szakmaiatlan hozzáállást és pénzügyi előrelátás teljes hiányát tükrözik – ezt az Állami Számvevőszék jelentése nyomatékosan kihangsúlyozta. Az ügyben nyomozás is indult, de eddig nem születtek látványos intézkedések.
Az EU fellépése és a szabadságharc ára
Az Európai Unió Tanácsa már 2022-ben jelezte problémáit a magyar KEKVA-k működésével kapcsolatban, különös tekintettel az érdekellentétekre és az átláthatatlanságra. Az EU szankciókat is alkalmazott, így például kizárta az érintett egyetemeket az Erasmus+ ösztöndíjrendszerből. A tiltás komoly hátrányt okozott a hallgatóknak, akik külföldi tanulmányi lehetőségeiktől estek el.
Ennek ellensúlyozására a kormány elindította a Pannónia Ösztöndíjprogramot, amelyet közpénzekből finanszíroznak. Bár az Erasmushoz képest sikertelenebbnek tűnik, Hankó Balázs kulturális miniszter sikerként kommunikálta a programot, amely a magyar diákok nemzetközi tapasztalatszerzési lehetőségeinek fenntartását célozta meg. Ugyanakkor két tanév alatt körülbelül 20 milliárd forint ment el a programra a magyar adófizetők pénzéből.
Az átláthatóság hiánya és a változások halogatása
A KEKVA-k továbbra is évente csupán egy minimális beszámolót publikálnak tevékenységükről, amelyből alig derülnek ki a lényeges részletek. Az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását célzó törvénymódosítást a mai napig nem fogadták el, és a helyzet rendezése láthatóan nem prioritás a kormány számára. A jelenlegi működési formában a kuratóriumok tagjai befolyásos pozíciójukat gyakorlatilag érinthetetlenül viszik tovább, mialatt a rendszer kritikái egyre csak fokozódnak.
A magyar felsőoktatási intézmények autonómiájának felszámolása és a KEKVA-k átláthatatlansága nem csak belpolitikai, hanem nemzetközi figyelmet is keltett. Az alapítványrendszer azonban minden jel szerint tovább működik, és a változásokat csupán a diákok és oktatók érdekében felmutatott tiltakozások, valamint az EU nyomásgyakorlása kényszerítheti ki.
