Table of Contents
Statisztikai vita a COVID-19 halálozási adatok körül
L. Simon László, egykori Fideszes képviselő és kulturális államtitkár, a köztévé egy műsorában, az *Ez itt a kérdés* című adásban osztotta meg sajátos értelmezését a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos halálozási adatokról. Felvetése szerint a statisztikák „kreatív kezelése” jellemezte a járványidőszakot, bár merev állítástól tartózkodott. Szerinte öt év távlatából már világosan látszik, hogy a mortalitás mértéke nem növekedett jelentősen, és úgy véli, a halálozások szerkezeti átrendeződése mögött statisztikai módszertani döntések álltak.
L. Simon állítása szerint az alapbetegségekkel rendelkező – például végstádiumú daganatos – páciensek halálozását sok esetben COVID-hoz köthető áldozatként könyvelték el. Szerinte ez jelentősen befolyásolta a statisztikákat, mintha ezek az emberek nem is alapbetegségük áldozatai lettek volna. Ezért gondolja, hogy a járvány valódi hatása kisebb lehetett, mint amit az adatok mutatnak.
Az adatok tükrében
Azonban a közléseivel szemben a hivatalos magyar adatok nem támasztják alá az elméletét. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a COVID-időszak alatt többen haltak meg, mint a járványt megelőző vagy azt követő években. A lakosságarányos statisztikák, ezer főre vetítve, szintén azt igazolják, hogy a halálozási arány megnövekedett a pandémia idején. Ez az adat egyértelműen alátámasztja, hogy ténylegesen nagyobb volt a mortalitás a járvány alatt.
A daganatos betegségekkel kapcsolatos L. Simon-féle érvrendszer szintén gyenge lábakon áll. A KSH adatai szerint a daganatos betegségek miatti halálozás száma némileg csökkent a járvány alatt, de ez a visszaesés messze nem érte el azt a mértéket, mint amekkora a COVID-áldozatok száma volt. Részletes statisztikák állnak rendelkezésre a leggyakoribb halálokokról, melyek egyértelműen cáfolják L. Simon teóriáját arról, hogy nagy arányban történt volna „átcímkézés” a haláleseteket illetően.
Konteók és következmények
L. Simon és beszélgetőtársai, például Schmidt Mária, a COVID-19 világjárvány kapcsán felmerült nemzetközi látványképeket, például az olaszországi és amerikai tömegsírokat is vitatták. L. Simon szerint ezek a riportok is torzítottak, és a helyzet bemutatásában komoly ellentmondások fedezhetők fel.
A valóság azonban nem igazán támogatja ezeket a feltételezéseket. A KSH adatai alapján 43 297 ember veszítette életét COVID-19 fertőzés következtében Magyarországon. Az effajta statisztikai manipulációra vagy trükközésre, amit L. Simon sugallni vélt, nincs bizonyíték. Éppen ellenkezőleg, a számok inkább a COVID-19 halálos hatását erősítik meg, amely mindenki számára súlyos emberi tragédiákat jelentett.
Adatok kontra narratívák
L. Simon megjegyzései ugyan nagy figyelmet kaptak, de azokat sem a hazai, sem a nemzetközi statisztikai adatok nem támasztják alá. A KSH egyértelmű számai a halálokok pontos bontását is tartalmazzák, beleértve a daganatos betegségeket és a COVID-19-et is, és ezek között nincsenek olyan arányellentmondások, amik komolyan aláásnák a COVID-alapú halálozások jelentőségét. Az elhangzott állítások inkább a statisztikai tudatlanság és a hangzatos, de alaptalan elméletek irányába mutatnak, semmint a tények objektív bemutatására.
