Table of Contents
Irán Nagykövete: A támadásra való reagálás felelőssége
Ritkaságszámba megy, hogy egy háborús helyzetben lévő ország magyarországi képviselete sajtótájékoztatót tartson a konfliktus kirobbanása után csupán néhány nappal. Morteza Moradian, Irán nagykövete, csütörtök délután, az iráni háborúval kapcsolatosan tartott tájékoztatót, amelynek a budapesti iráni nagykövetség adott otthont.
A követség, egy elegáns Stefánia úti palotában, közvetlenül az olasz nagykövetség mellett helyezkedik el. A sajtótájékoztatóra belépéskor meglepő módon csupán az előzetes regisztrációra megadott nevet kellett bemondani, iratok bemutatása nélkül. Ez a gyakorlat ellentétben áll az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége szigorú biztonsági ellenőrzéseivel.
A konfliktus kontextusa
A nagykövet a tájékoztatón Ali Hamenei, az iráni vezető fényképe előtt ült, akit az amerikai hadsereg végzett ki. Ramadán hónapjában az asztalon csak ásványvíz volt, ételt nem szolgáltak fel. Az iráni nagykövet hangsúlyozta, hogy a szomszédos szobában Hamenei emlékére tartanak megemlékezést, amire más országok diplomáciai képviselőit is várták.
Moradian kifejtette, hogy az amerikai kormányzat képviselőivel az elmúlt egy év során kétszer tárgyaltak, ám mindkét alkalommal támadás közepette kellett folytatniuk a megbeszéléseket. Kiemelte, hogy a legutóbbi, Genfben tartott ötórás tárgyalás mindkét fél részéről jó eredményekkel zárult, és el is döntötték, hogy március 2-án Bécsben folytatják. Azonban a nagykövet szerint bizonyos érdekelt felek szándékosan próbálták meghiúsítani a diplomáciai folyamatokat, ami a február 28-án bekövetkezett támadásokhoz vezetett.
Szörnyű következmények
Moradian szerint a „gyáva és vad agresszió” következtében több száz civil vesztette életét, köztük Ali Hamenei és több iráni vezető, valamint családtagjaik, köztük egy 14 hónapos csecsemő is. Az ajatollah halálát Donald Trump lépésének nevezte, amely a nagykövet szerint a „legnagyobb tévedése” volt. Felsorolta a támadások közé tartozó célpontokat, amelyeket nem katonai létesítményekként jelölt meg, így például említette a február 28-án lebombázott minábi leányiskola esetét, ahol Irán állítása szerint 170 diáklány halt meg. A nagykövet fényképeket is bemutatott a tragikus esemény következményeiről.
Katonai akciók és önvédelem
Beszélt a március 4-én történt iráni hadihajó elsüllyedéséről is, amely az indiai tengerészet vendége volt, ekkor az irányított hajó 2000 mérföldnyire hajózott Irántól. Moradian hangsúlyozta, hogy az amerikai támadások komolyan akadályozzák a hajóforgalmat, és hozzájárulnak a gáz- és kőolajárak növekedéséhez. „A helyzetért kizárólag az Egyesült Államok és Izrael felelős” – hangoztatta a nagykövet.
Iráni megtorlásokról is szólt, melyek célja az amerikai bázisok elleni védelmi intézkedések voltak, kihangsúlyozva, hogy ezek az akciók jogos önvédelemnek számítanak. Moradian kiemelte Iráni szomszédsági politikáját, amelynek részeként elmondta, hogy Irán mindig is fontosnak tartotta a baráti viszonyokat, és csupán azokra a fenyegetésekre reagálnak, amelyeket az agressorok támasztanak.
Kérdések és válaszok
A sajtótájékoztató második felében a nagykövet újságírók kérdéseire is válaszolt. A New York Times értesülésével kapcsolatban, miszerint Irán kapcsolatba lépett a CIA-val, Moradian elmondta, hogy semmiféle információja nincs arról, hogy a kapcsolatfelvétel megtörtént volna. Ezen kívül arra a kérdésre is reagált, hogy mikorra várható az ajatollah utódjának megválasztása, jelezve, hogy bonyolult választási folyamat előtt állnak, de a közeljövőben döntést hoznak.
A nagykövet megemlítette, hogy sosem tárgyaltak izraeli vezetőkkel, csupán az amerikai kormány képviselőivel folytattak megbeszéléseket nukleáris kérdésekben, amelyek a jelenlegi háború következtében szünetelnek. Kijelentette, hogy a nemzetközi közvélemény elvárásai mellett Iránnak joga van megvédenie magát és népét.
„Azt várják el tőlünk, hogy ha Amerika megtámad minket, mi csak mosolyogjunk. Melyik másik ország tenne így a helyünkben?” – tette fel a költői kérdést Moradian. Emellett dicsérte Oroszországot és Kínát, akik helyesen reagáltak a helyzetre, valamint megemlítette Belgium és Spanyolország lelkiismeretes lépéseit is.
A nagykövet az iráni atomprogrammal kapcsolatos jogait is kiemelte, mondván, hogy békés célú urándúsítási joguk van az atomsorompó-egyezmény alapján. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által korábban elismert jogot Donald Trump lépései megnehezítették, amelyet a nagykövet nem tudott támogatni.
A sajtótájékoztatót Moradian azzal zárta, hogy a jövőben több hasonló eseményt is terveznek, hogy tájékoztassák a nemzetközi közösséget az iráni helyzetről és álláspontjukról.
