Table of Contents
Az AfD ismét kimarad az alelnöki pozícióból
Az új német parlament megalakulása, amely a februári választások után a CDU győzelmét és az AfD jelentős előretörését hozta, nem nélkülözte a drámát. Az ülésen Julia Klöcknert választották házelnöknek, míg az alelnöki helyek elosztása ismét botrányos fordulatot hozott az AfD számára. Hiába a második legnagyobb frakció, jelöltjük újra alulmaradt, mivel a többi párt következetesen leszavazta jelöltjüket.
Korelnök és nyitóbeszéd Gysi stílusában
Bár a parlamenti korelnök szerepét sokan az életkor alapján várnák, Németországban a parlamentben legrégebb óta ülő képviselő tölti be ezt a funkciót. Ez a cím most a Linke 77 éves politikusához, Gregor Gysihez került, aki hosszú politikai pályafutása alatt már látott jobb és rosszabb időket is. Gysi köszöntőjében a kihívásokkal teli globális helyzetet emelte ki, valamint Európa biztonsági stratégiájának fontosságáról értekezett. Nyíltan beszélt a német hadsereg megerősítésének szükségességéről, de a fegyverkezési költségek okosabb felhasználására hívta fel a figyelmet. Emellett a politikai kultúra változását szorgalmazta, amelyben Bismarck és Marx örökségének elfogadása is szerepelhetne.
Súrlódások és tiltakozások az ülés közben
Gysi beszéde nem mindenkinek nyerte el a tetszését. Noha az izraeli-palesztin konfliktusról, a környezetvédelem prioritásairól és a gazdaságról is szót ejtett, a képviselők egyre türelmetlenebbek lettek. Néhányan mobiljaikat babrálták, mások beszélgetésbe kezdtek, vagy demonstratívan elővettek egy könyvet, hogy ezzel fejezzék ki elégedetlenségüket. Végül Gysi több mint félóra után zárta beszédét, amely új ünnepnapok bevezetésére tett javaslattal zárult.
Az AfD bírálatai és a CDU válasza
A frakciók szóvivőinek felszólalásai tovább fokozták a feszültséget. Az AfD részéről Bernd Baumann heves bírálattal illette a CDU-t, aki szerint nem tartották be választási ígéreteiket és együttműködtek a baloldallal az alaptörvény módosításában. Baumann emellett az ülésvezetési rendet is kifogásolta. A CDU-s Thorsten Frei azonban visszautasította ezeket a vádakat, megvédve a korelnöki rendszer hagyományait, és példaként hozta fel a türingiai parlament kaotikus helyzetét, ami az AfD miatt alakult ki.
A parlamenti többség szándékos kirekesztése
Stephan Brandner, az AfD részéről, tovább mélyítette az árkokat, amikor azt állította, hogy a CDU és a baloldal által uralt többség a „régi, elrontott Németországot” testesíti meg, míg az AfD a jövő záloga. Ennek ellenére a parlamenti ülés végkimenetele egyértelművé tette: a többi párt elszánt elutasítással viszonyul az AfD befolyásának emeléséhez. E politikai szembenállás a német parlament kulturális és ideológiai megosztottságát is világosan mutatja.
