Trump és Hszi Csin-ping találkozója elhalasztva az iráni háború miatt
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy a közelgő iráni háborús konfliktus miatt egy hónappal elhalasztja a március végére tervezett, hosszú idő óta várt találkozóját Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Az elnök hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen az elérhetősége a háború irányításában, így a találkozó időpontját április elejére módosítják.
A Trump és Hszi közötti megbeszélés pontos időpontja először március 31. és április 2. között lett volna, és a két vezető legutóbb tavaly októberben találkozott személyesen. A washingtoni kínai nagykövetség a BBC-nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy tisztában vannak a találkozó halasztásának híreivel, de további információval nem tudtak szolgálni.
A jelenlegi iráni háború nem csupán Trump külpolitikai prioritásait árnyékolja be, hanem súlyos következményekkel jár a globális olajellátásra is, márpedig az Egyesült Államokban a növekvő árak fenyegetnek. Trump kijelentette, hogy a találkozó elhalasztása kizárólag a háború irányításával összefüggésben történt, illetve hogy elvárja a kínai elnöktől a közvetlen együttműködést a konfliktus kapcsán.
„Nagyon várom, hogy találkozzak vele” – mondta Trump Hszi Csin-ping kapcsán, megerősítve, hogy erős kapcsolatban állnak egymással. A találkozó elhalasztásáról szólva hozzátette: „Nincs ebben semmiféle trükk, sőt, a háború fontos tényező, és itt kell lennem.”
Scott Bessent, az amerikai pénzügyminiszter a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a halasztás nem a kínai támogatás kéréséből fakad, és nem is kapcsolódik kereskedelmi vitákhoz. „Washingtonban akar maradni, hogy koordinálja a háborús erőfeszítéseket… Egy ilyen időszakban a külföldi utazás nem feltétlenül ideális” – fogalmazott Bessent.
A napokban történt nyilatkozatokat követően Trump a Financial Times-nak nyilatkozva kifejezte, hogy a találkozó halasztása elkerülhetetlen lehet, ha Kína nem segít megnyitni a Hormuzi-szorost, a Perzsa-öböl kulcsfontosságú energiaexporti útvonalát. Emellett más országokat is felkértek, hogy támogassák a hajók biztonságos áthaladását a szoroson.
Ez a helyzet nemcsak a két ország közötti feszültségeket növeli, hanem rámutat arra is, hogy Peking jelentős vásárlója Irán energiahordozóinak, és bírálta az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen intézett csapásait. Washington emellett bejelentette, hogy vizsgálatot indít különböző országok kereskedelmi gyakorlatai ellen, beleértve Kínát is, azután, hogy Trump egyik kulcsfontosságú vámintézkedését a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette.
A legutóbbi fejlemények tükrében az amerikai és kínai képviselők a közelmúltban Párizsban tárgyaltak a befektetések, vámok és gazdasági szankciók kérdéseiről. Ezen tárgyalások során bizonyos területeken egyetértett a két ország, de a kínai képviselők komoly aggodalmukat fejezték ki Washington tervei miatt, amelyek a kínai kereskedelmi gyakorlatok átvizsgálására vonatkoznak. Felszólították az Egyesült Államokat a gazdasági stabilitás megőrzésére is.
