Table of Contents
Középpontban a Magyar Tudományos Akadémia jövője
A tudományos közéletben jelentős események zajlanak, különös tekintettel az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) legfrissebb anyagára, amely az MTA és az alapkutatási rendszer megújításának irányait vázolja fel. Az ADF februárban kiadott írásában hangsúlyozza, hogy támogatják csak azt a jelöltet, aki elkötelezett a 2019-ben az Akadémia alól elszakított kutatóhálózat egységének helyreállítása mellett, ami nemcsak szakmai, hanem alkotmányos kérdés is.
Az MTA vezetésére májusban esedékes választás nem csupán egy új vezető megválasztásáról szól, hanem a magyar tudomány jövőjéről és annak költségvetési kereteiről is. A jelenlegi helyzet kaotikus: a kutatóhálózat leválasztása, az irányítás átalakítása és az Akadémia szerepének marginalizálása mára komoly problémákat okozott a tudományos életben, ami a dolgozók kiszolgáltatottságához vezetett. Az ADF célja, hogy ezzel a javaslattal újraértelmezze a kutatás és felsőoktatás hazai jövőképét.
A javaslat mögötti vízió
Lőrincz Viktor, az ADF elnöke és Havas Attila, a szervezet elnökségi tagja úgy vélik, hogy a javasolt elképzelések nem egy retrográd lépést jelentenek, hanem a fejlődés lehetőségét. Lőrincz elmondta, hogy a 2019 előtti állapothoz való visszatérés nem jelent teljes stagnálást; a cél az, hogy a kutatóhálózat átalakuljon, és a valóban hatékony működést biztosító rendszereket vezessenek be.
Havas Attila kiegészíti, hogy bár a visszatérés az előző helyzethez nem kínál teljes megoldást, fontos nyitányt jelenthet az új, korszerűbb irányítási rendszer számára. A kutatók mindennapi kihívásait figyelembe véve, a javaslatok a gyakorlatban is működőképessé tehetik a rendszer átalakulását.
Transzparens folyamatok és közérdek
A kormányzat átalakító szándékainak titkossága miatt a jövőbeni vezetés transzparénsebb működését szeretnék elérni. Az ADF hangsúlyozza, hogy az Akadémia nem magánklub, hanem közpénzből fenntartott intézmény, ami a kutatási eredmények közérdekű hasznosítását szolgálja. A vezetőjelöltek programjának nyilvános vitája lehetővé tenné, hogy a tudományos közeg aktívan részt vegyen a jövő kutatási céljainak és irányvonalának kidolgozásában.
Ezek mellett a tudományos dolgozók érdekképviselete is fontos szerepet kell kapjon a kutatóhálózat ügyeit intéző új testületben. Az ADF célja, hogy a TDDSZ és más szakszervezetek is helyet kapjanak a döntések meghozatalában, ezáltal biztosítva, hogy a dolgozók hangja is hallható legyen a legfőbb irányítás szintjén.
Széleskörű partnerség a tudományos életben
Az ADF tisztában van azzal, hogy a kutatás nem csupán a tudósok feladata, hanem számos érintett fél, beleértve a szakpolitikáért felelős állami szereplőket, az egyetemeket és a piaci partnereket is közreműködésére van szükség. E partneri együttműködések, amelyben a politikai és piaci szereplők is részt vállalnak, elengedhetetlenek ahhoz, hogy a kutatási eredmények hasznosítása valósággá válhasson.
A tudományos élet következő lépései tehát nem csupán a kutatói közösség, hanem a széles társadalmi rétegek, a gazdaság résztvevői és az állam közötti párbeszéd keretein belül valósulhatnak meg, hogy a magyar tudomány valóban a modern igényeknek megfelelően működjön.
