Table of Contents
Új alkotmánymódosítás a miniszterelnöki tisztségről
Az Alaptörvény tervezett módosítása, amelyet Melléthei-Barna Márton országgyűlési képviselő (korábbi igazságügyi miniszterjelölt) nyújtott be, jelentős vitákat generál. A javaslat egyik központi eleme, hogy korlátozni kívánja a miniszterelnöki tisztség betöltését, legfeljebb nyolc évre tervezve a kormányfők számára. Melléthei-Barna kifejtette, hogy a módosítás nem vonatkozik a hatályba lépését megelőző időszakra, hanem kifejezetten a jövőre vonatkozik.
A „Lex-Orbán” kritikája
A javaslatot az ellenzéki politikai oldalon sokan kritizálják, sőt, többek között a „Lex-Orbán” elnevezést is kapta, mivel úgy vélik, hogy fő célja Orbán Viktor miniszterelnökké válásának megakadályozása. Az időkorlát bevezetéséről szóló javaslat kimondja, hogy a nyolcéves periódus során figyelembe kell venni azokat a miniszterelnöki mandátumokat, amelyek 1990. május 2-át követően töltöttek be. Mivel Orbán Viktor eddigi kormányfői megbízatása már összesen húsz évet ölel fel, így a javaslat szerint nem lenne jogosult újabb ciklusra.
Fideszes politikai reakciók
Kocsis Máté, a Fidesz politikusa, a javaslatot visszamenőleges jogalkotásnak tartja. Legutóbbi Facebook-bejegyzésében felvetette, hogy ez a jogalkotás egyértelműen személyre szabott, utalva arra, hogy a javaslat Orbán Viktor nevéhez köthető. Azzal ironizált, hogy ha már ennyire személyre szabott lenne a törvény, akkor egyenesen Orbán nevét is be kellett volna írni.
Egyértelművé tett érvelés
Melléthei-Barna hosszasan indokolta, hogy a tervezett módosítás nem jelenti a visszamenőleges jogalkotást. Kiemelte, hogy nem állapít meg kötelezettséget a hatályba lépését megelőző időszakra, ami azt jelenti, hogy semmilyen jogot nem von el, nem tesz kötelezettséget terhesebbé, és nem nyilvánít jogellenessé egyetlen magatartást sem. A javasolt módosítás valóban a jövőre vonatkozik, és a miniszterelnökké válásra vonatkozóan állítana fel egy határt, amely az elméletek szerint erősíti a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét, ezzel biztosítva a hatalom megosztását.
Az Alaptörvény és a demokratikus keretek
A tervezett módosítást három alkotmánybírósági határozattal támasztotta alá Melléthei-Barna, hangsúlyozva, hogy az új szabályozás célja a demokratikus keretek megerősítése, nem pedig a visszamenőleges jogalkotás.
