A fővárosban és Pest megyében kiugróan magas, míg Északkeleten a legalacsonyabb a választási részvétel
2026. április 12-én délután egy óráig már több mint négymillióan szavaztak, ami egy kiemelkedő 54,14%-os részvételi rekordot jelentett. E számadat visszautal a négy évvel ezelőtti választásra, amikor hasonló időpontban a részvételi arány alacsonyabb volt.
Ha alaposabban megvizsgáljuk a választókerületek bontását, világossá válik, hogy elsősorban Budapesten és a fővárosi agglomerációban voltak aktívak a szavazók a nap első felében. Öt választókerület, köztük Dunakeszi és Gödöllő, 60%-ot meghaladó részvételi arányt mutatott. Kiemelkedő volt a budapesti 15. számú kerület (XVII.-XVIII. kerületi) is. E mellett a többi legmagasabb részvételi arányú körzet is fővárosi és Pest megyei, míg Békéscsaba az első, nem központi régióbeli körzet, mutatva a 58,58%-os részvételt.
Az ország északkeleti részéről érkező adatok azonban éles kontrasztot mutatnak. A térképen világosan látható, hogy Szabolcsban és Borsodban rendkívül alacsonyak a részvételi arányok, számos választókerületben, így az ózdi (41,75%), a vásárosnaményi (44%) és a mátészalkai (44,89%) kezdi az 50%-ot elérni.
A választási részvétel négy évvel ezelőtti adataihoz képest minden körzetben növekedés figyelhető meg, legkisebb mértékben a fejér megyei Fejér 5-ös körzetben, ahol a növekedés csupán 7,84%-kal volt mérhető. Ezzel szemben a győri 2-es számú körzet 18,74%-os növekedése különösen figyelemre méltó, emellett az egri (18,18%) és a tatabányai (17,91%) körzetek is hasonló módon emelkedtek.
Ha megvizsgáljuk a településtípusok szerinti részvételi arányokat, egyértelműen látható, hogy a kisebb településeken, tehát kis- és nagyközségekben sokkal alacsonyabb volt a bővülés, míg a közép- és megyei jogú városokban jelentős ugrás tapasztalható. Ez a tendencia is tükröződik a választási hajlandóság növekedésében, hiszen a városokban, különösen a megyei jogú településeken, a szavazásra való hajlandóság jelentősen megugrott.
Az adatok azt mutatják, hogy a Fidesz számára ez a változás kedvezőtlen. A Medián legutóbbi adatai szerint a megyei jogú városokban a támogatottság 52%-27% arányban a Tisza és a Fidesz között alakul, míg a községekben mindössze 41%-35%-ös arányban állnak. Tehát a szavazói aktivitás ott a legmagasabb, ahol a Fidesz támogatottsága alacsony, és legalacsonyabb, ahol a kormánypárt a legfeljebb bázissal rendelkezik.
A megyei elemzések alapján Pest megye a legaktívabb szavazók otthona volt, 58,01%-os részvételi aránnyal, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb a részvételi arány, 47,62%. Az elmúlt választásokhoz képest Pest megyében a növekedés a legnagyobb, 15,81%-kal, míg Szabolcsban is megfigyelhető a 12,36%-os emelkedés, jelezve, hogy a választási aktivitás országos szinten igazán tükrözi a politikai tájat.
