Table of Contents
Demokratikus Koalíció: Erősödő Pozíció vagy Ügyes Optikai Trükk?
A Demokratikus Koalíció (DK) önmagát minden eddiginél népszerűbb pártként tálalja a közvéleménynek, Molnár Csaba ügyvezető alelnök nyilatkozata szerint pedig valós támogatottságuk nem a közvélemény-kutatásokból, hanem az időközi választási eredményekből olvasható ki. A DK legutóbbi sikereire hivatkozik, mint például Varju László újpesti győzelmére, ahol a szavazatok 52 százalékát söpörte be.
Mi áll az újpesti siker mögött?
Molnár Csaba a közvélemény-kutató cégeket élesen bírálta, pénzért történő, megrendeléshez kötött eredmények gyártásával vádolva őket. De vajon valóban a DK népszerűségének emelkedését mutatja Varju László sikere? Érdemes megemlíteni, hogy az érintett választókörzet hagyományosan baloldalinak számít. A Fidesz itt legutóbb 2010-ben aratott kisebb sikert, azóta a kormánypárt kihívóként sem tudott jelentős eredményt elérni ezen a politikai terepen. Ráadásul, országosan figyelembe véve, a Tisza Párt, mint új szereplő, nem tanúsított különösebb érdeklődést az ilyen helyi erőpróbák iránt.
A vidéki helyzet árnyaltabb képet mutat
Azonban nem mindenhol ilyen rózsás a helyzet a DK számára. Például a januári dombóvári időközin a párt jelöltje mindössze 11 százalékot szerzett, miközben a Fidesz elsöprő fölénnyel nyert, a Mi Hazánk Mozgalom is magabiztosan megerősítette helyét. A vidéki eredmények tehát világosan megmutatják, hogy a DK támogatottsága messze nem országos léptékű. Az önfényezés ellenére a kisebb, hagyományos bázisokra támaszkodó politika kevésbé tűnik fenntarthatónak, amikor a verseny terepére szélesebb spektrumú ellenzék és új szereplők lépnek be.
Közvélemény-kutatások – Bizonytalan jövőkép?
A DK szerint a közvélemény-kutatók által publikált adatoknak semmi közük a valósághoz. Molnár Csaba ironikus elégedettséggel közölte, hogy a Medián és más intézetek nagyobbat buktak a legutóbbi választás után, mint a Fidesz. Azonban a március elején nyilvánosságra hozott Medián-felmérés szerint a Tisza Párt jelenleg 46, a Fidesz 37 százalékon áll a választani tudó biztos szavazók körében, míg a DK csupán 2 százalékra van az 5 százalékos küszöbtől. Ez a kontraszt világosan jelzi, hogy az országos szintű támogatás kérdése továbbra is kétséges.
Támogatottság vagy taktikai győzelem?
A DK felszíni népszerűségnövekedése vitathatatlan, de továbbra is kérdéses, hogy ezek a sikerek mennyire állják ki az országos politikai verseny próbáját. Az egyes körzetek eredményei – még ha azok kiemelkedőek is bizonyos pártrendek számára – nem feltétlenül tükrözik a valódi politikai térkép átrendeződését. Az elmúlt időközi választások inkább helyi trendeket és sajátosságokat mutatnak, semmint országos támogatottságot. Ugyanakkor a DK agresszív retorikája és a megszokott közvélemény-kutatások elleni támadások határozott üzenetet küldenek mind a támogatóknak, mind az ellenfeleknek.
