Jelentős növekedés a határon túli levélszavazók számában 2022 óta
2022 óta 40 ezer fővel bővült a határon túli levélszavazók létszáma, ám ennek a növekedésnek a legnagyobb része nem a közeli országokból származik. Az adatok, amelyeket a Nemzeti Választási Irodától kaptunk, most először teszik lehetővé, hogy összehasonlítsuk a legutóbbi levélszavazói névjegyzéket az előző választás adataival. Március 18-ig lehetett regisztrálni a levélben szavazók névjegyzékére, és ez elsősorban azok számára volt nyitott, akiknek nincsen magyarországi lakcímük.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke, aki a határon túli magyarok választójogának elvételére irányuló kampányával hívta fel a figyelmet a témára, egy videónyilatkozatban reagált a közelgő határidőre. Kijelentései szerint „közel 500 ezer olyan szavazó regisztrált, aki soha nem élt Magyarországon, és nem viseli a döntések következményeit, ugyanakkor szavazhat.” Ez a szám mintegy kétszer annyi, mint amennyien négy évvel ezelőtt ténylegesen szavaztak, és Dobrev szerint a Fidesz mindent megtesz, hogy ezeket a szavazatokat be is hozzák.
Az előző választáson 267 834 érvényes levélszavazatot adtak le, míg idén március 25-én 497 645 fő szerepelt a levélben szavazók névjegyzékében. Az összehasonlítás azonban félrevezető, mivel Dobrev Klára és a DK kommunikációja nem veszi figyelembe, hogy négy éve körülbelül 456 ezer levélszavazó volt a névjegyzékben, és a beérkezett szavazatok száma jóval alacsonyabb volt, mivel a regisztráltak kevesebb mint 60 százaléka szavazott.
A regisztrált levélszavazók számának emelkedése tehát valójában 40 ezer fővel, vagyis kevesebb mint 10 százalékkal nőtt az előző választás óta. Fontos megemlíteni, hogy a közel félmilliós szám nem csak a mostani választás előtt regisztrált szavazókat érinti, mivel a regisztráció 10 évre szól, és nem szükséges minden választás előtt megújítani.
A cikk további részében azt vizsgáljuk, hogy az egyes külföldi országokban mennyivel növekedett a levélszavazásra jogosultak száma 2022 óta. Eddig nem volt lehetőség arra, hogy a közzétett adatok alapján áttekintést nyújtsunk, de az NVI most, a Political Capital és a TASZ közreműködésének köszönhetően, bemutatta a névjegyzéket a választók lakóhelyének megfelelő bontásban. 2022-ben azonban csak értesítési cím szerinti bontást közöltek, így a lakóhely szerinti adatok nem voltak összevethetők.
Az új adatok alapján a nem egészen 10 százalékos növekedés fele a Magyarországgal szomszédos országokból származik, különösen Romániából és Szerbiából. A növekedés többsége azonban olyan országokban élő levélszavazóknak tudható be, mint Németország és Nagy-Britannia.
A legfrissebb adatok szerint 455 940 levélszavazó volt a névjegyzékben a négy évvel ezelőtti választás napján, míg 2026. március 25-én 497 645 fő szerepelt a névjegyzékben. Az eltérés 41 705 fő, ami 9,1 százalékos növekedést jelent. A romániai levélszavazók száma 300 999 főről 311 357 főre emelkedett, a legnagyobb növekedés e területen figyelhető meg.
A kettős állampolgárságot tiltó országokban, mint Szlovákia, Ukrajna és Ausztria, az NVI csak összesített adatokat közöl, ezekben az országokban összesen 3 525 fővel nőtt a levélszavazók száma. Szerbiában 2 279 fővel bővült a létszám. A Magyarországon élő, de lakcímmel nem rendelkező szavazók száma 1 942 fővel emelkedett, míg a többi országban együtt 24 367-tel lett több levélszavazó 2022-höz képest.
A Political Capital 2025. május 6. óta követi, hogy hogyan változik az egyes országokban a levélszavazásra regisztráltak száma. Az új adatok alapján megállapítható, hogy Romániában és a kettős állampolgárságot tiltó országokban volt egyfajta mozgósítás. Azonban összehasonlítva a 2022-es állapotot a jelenlegi névjegyzékkel, a növekedés jelentős része a nyugati országokból származik, ahová sok magyar vándorolt ki az utóbbi időszakban. László Róbert, választási szakértő megjegyzi, hogy közöttük sokan lehetnek olyanok, akik az elmúlt években tértek vissza a levélszavazás lehetőségéhez.
