Table of Contents
Kövér László és a Múzeumi Szék Ügyének Története
A Fidesz-kormányzat alatt a múzeumok műkincseivel való bánásmód mintha csak bútor- és dekorációs raktár céljára szolgált volna. Rendszeresen előkerültek olyan esetek, amikor a kormány egyes tagjai a különböző múzeumok gyűjteményeiből próbálták meg beszerezni az általuk kívánt tárgyakat. A legfrissebb hírek között szerepel, hogy Kövér László, a parlament elnöke, 2012 óta használta a Nemzeti Múzeumból eltulajdonított, Tisza István egykori házelnöki székét, amely addig a múzeum állandó kiállításának része volt. Az ügy hátterében hamis ígéretek és megtévesztések álltak, amíg végül a szék a saját birtokává vált.
Széke és Művészeti Portfóliója
Kövér nem csupán a szék ügyében járt el aktívan. Amikor a Parlament terméit a magyar történelmi személyiségekről nevezték el, úgy döntött, hogy a neves elődök portréit a falakra is ki kellene akasztani. Ezt azonban nem egyszerűen kikölcsönözte, hanem titkos szerződéssel biztosította, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumtól több mint 60 műtárgy kerüljön a birtokába, titoktartási kötelezettséggel együtt. Ilyen magáncélú művészeti gyűjtés nemcsak a közérdeket szolgálta, hanem a politikai prioritásokat is tükrözte.
Lázár János és a Műtárgyak Búvárkodása
A kormányzat más tagjai is hasonlóan cselekedtek, például Lázár János, aki szintén megpróbálta a nemzeti közgyűjteményekből »kiválasztani« a számára vonzó tárgyakat. A Karmelitába költözésekor titokban rendelt magának 13 festményt a Nemzeti Múzeum Képcsarnokából, hogy megfeleljen az elképzeléseinek. A nagy visszhangra találó eset során a műtárgyak egy része végül visszakerült, míg másokat nem tudtak kiszállítani, a tárlat alakulásának köszönhetően.
Szőcs Géza és a Stílbútor Fesztivál Csodái
De nem csak köztisztviselők foglalkoztak a közgyűjtemények termékeivel; Szőcs Géza, 2010 és 2020 között kormánybiztos, szintén ezt az utat választotta. A Nemzeti Múzeum főigazgatójával, Csorba Lászlóval folytatott tárgyalása során megszerezte a múzeum gyűjteményéből a számára szükséges stílbútorokat. A kölcsönzés azonban nem állt meg itt: a műtárgyak végül a Miniszterelnökséghez kerültek, és a gyűjtemény csonkítása nélkül próbálták kiegészíteni Szőcs bútorfajtáit.
Az Állami Műalkotások Kikölcsönzésének Etikai Kérdései
Az állami intézményekbe történő műalkotás-kikölcsönzés nem önmagában problematikus, hiszen egy műalkotásnak az a legjobb sorsa, ha a közösség tagjai láthatják azt. Ugyanakkor a Fidesz-korszak alatt kialakult, nagyközönségtől elzárt palotaszerű minisztériumi infrastruktúra, amely kizárólag a politikai elit számára volt elérhető, arra utal, hogy a műkincsek nem az átláthatóságot vagy a közszolgálatot, hanem a magánérdekeket szolgálják.
Ezért az állami művészeti örökségek kezelésének és a kölcsönzési gyakorlatoknak a vizsgálata továbbra is szükséges a társadalmi felelősségvállalás és az átláthatóság érdekében.
