Kármán András: diagnózist és víziót hoztam a gazdaságpolitikához
Nem kész recepttel érkezett, hanem diagnózissal és vízióval nyitotta előadását Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász vándorgyűlésen. A tárcavezető szerint a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség, és diagnózisa két fő megállapításra épül: az egyik a növekedésről, a másik a költségvetésről szól.
A növekedés kapcsán Kármán András úgy fogalmazott: az eddigi növekedési modell, amely külföldi beruházásokra és bővülő foglalkoztatásra épült, kifulladt. Felidézte, hogy 2010-ben Magyarország fejlettsége az uniós átlag 62 százalékán állt, és akkor a legtöbb szomszédos országot megelőzte, mára viszont a jelenlegi 67 százalékos szintet is többen meghaladták. A pénzügyminiszter szerint a probléma gyökere, hogy a növekedési modell elérte a korlátját: egy ponton elfogy a munkaerő, és kevesebb olcsó gyár települ az országba.
Érvelése szerint azt, hogy tőkével és munkaerővel már nem lehet növekedést elérni, jól mutatja, hogy az előző kormányzati ciklusban összesen 1 százalékkal nőtt a GDP. Ha ezzel már nem megy a növekedés, akkor a termelékenység válhat a növekedés alapjává, Magyarország azonban ebben is lemaradt. Külön problémaként említette, hogy a reálbérek a termelékenységnövekedésnél nagyobb ütemben emelkednek. Hozzátette, ezt a helyzetet egy darabig lehetett kezelni a korábbi években – ahogy tették is – a forint folyamatos leértékelésével és a munkáltatói járulékok drasztikus csökkentésével. Kármán András szerint azonban ma már nincs hova csökkenteni a járulékokat, és ha a bérnövekedés a termelékenység növekedése nélkül történik, az nem vezet valódi felzárkózáshoz.
A költségvetési politika szétesése
A pénzügyminiszter szerint a költségvetési politika szétesését nem egyetlen rossz év okozta, hanem az, hogy a hiány a covid óta tartósan magas szinten ragadt be. Emlékeztetett arra, hogy tavaly februárban az idei évre vonatkozóan még 2,7 százalékos hiányról beszéltek, ebből fokozatosan lett 8,3 százalékos deficit – legalábbis kormányváltás nélkül ez lett volna a vége. Kármán András szerint ennek következménye, hogy az állam elveszíti hitelességét, emiatt az adósság finanszírozása is megdrágul, ami újabb költségvetési terhet jelent. Ráadásul az ígéretek és az alaptörvényben foglalt korlátok ellenére három éve folyamatosan nő az államadósság.
A tárcavezető úgy látja, a szociális védelmet és az egészségügyet magára hagyták, miközben kirívóan sok forrás ment gazdaságra, állami cégekre, nagyvállalati támogatásokra és oligarchákra. Közben maga az állam is pazarlóan működött. Kármán András szerint nem egyszerűen eltérünk a régiós mintázattól, hanem a költségvetés kiadási szerkezete alapján szélsőségesen kilógunk belőle. Az előző kormány munkaalapú társadalmat és támogatásalapú gazdaságot épített, elvárta az emberektől, hogy egyedül boldoguljanak, azokat versenyeztették, akiket segíteni kellett volna, és támogatták azokat, akiktől teljesítményt kellett volna követelni – fogalmazott.
A pénzügyminiszter szerint a fordulat már elkezdődött, és felsorolta az eddig meghozott intézkedéseket: a tűzifa áfájának csökkentését, a minimálnyugdíj emelését, valamint az iskolakezdési támogatást. Hozzátette, egyszerűsíteni fogják az adórendszert, sorra bezárják azokat a kiskapukat, amelyeken a tehetősek kicsúsztak a teherviselés alól. Kármán András ismét megerősítette, hogy bevezetik a vagyonadót.
