Table of Contents
A tatabányai Csónakázó-tó: A vízi invázió színtere
Magyarországon sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mennyi idegenhonos és egzotikus állat él a természetünkben. A vízi ökoszisztémák különösen gazdagok a különféle halakban, kétéltűekben és hüllőkben. Sőt, egy átlagos magyar városi csónakázótó remek példája az ilyen inváziós fajok terjedésének, amely a természetóránk fájó mutatószáma.
A Csónakázó-tó története
A tatabányai Csónakázó-tó 1970-es évek végén épült, amikor a Sárbereki bányászlakótelep lakói igényelték a kikapcsolódást. Az évtized közepén kialakított tó nemcsak szórakozási lehetőséget nyújtott, hanem a közeli, mocsaras területekről elvezetett talajvizet is. A tó és környezete gyorsan népszerűvé vált, mivel a partján emberek, a vízben pedig őshonos állatfajok népesítették be a területet.
Az invázió mértéke
Az utóbbi években azonban radikálisan megváltozott a helyzet, főként a teknősök tekintetében. 2025 áprilisa óta Petrovics Milán, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság önkéntese, folyamatosan figyelte a tavat. Szakmai tapasztalatait megosztva elmondta, hogy a vízben egyre inkább az észak-amerikai és ázsiai teknősök dominálnak, amelyeket egyes akvaristák szabadon engedtek el.
A petíció eredményei
Petrovics év végén összegzését a következő adatokkal zárta: 2025 során összesen 48 idegenhonos hüllőt fogott ki, 10 különböző fajból. Az egyes fogási adatok közül kiemelkedik a kínai lágyhéjú teknős, amely nemcsak nagyméretű, hanem különösen agresszív is. A tatabányai tóban több olyan teknős is él, melyek története a helyi akvaristák felelőtlen döntéseihez köthető.
Az inváziós fajok listája
Petrovics által megfigyelt és begyűjtött fajok közül a következőket emelhetjük ki:
- 22 Vörösfülű ékszerteknős (Trachemys s. elegans)
- 13 Sárgafülű ékszerteknős (Trachemys s. scripta)
- 5 Hieroglifás ékszerteknős (Pseudemys concinna)
- 1 „Szigeti” ékszerteknős (Pseudemys peninsularis)
- 1 Közönséges tarajos teknős (Graptemys pseudogeographica)
- 1 Ouachitai tarajos teknős (Graptemys ouachitensis)
- 1 Kínai csíkos teknős (Mauremys sinensis)
- 1 Kínai háromélű teknős (Mauremys reevesii)
- 1 Kínai lágyhéjú teknős (Pelodiscus sinensis)
- 2 Közönséges pézsmateknős (Sternotherus odoratus)
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság akciója
Petrovicson kívül a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület és a Fővárosi Állat- és Növénykert is részt vett a kérdéses tó hüllőpopulációjának vizsgálatában. A közös akció során több csapdát helyeztek ki, amelyek célja az inváziós fajok kiirtása volt.
Az akciók következtében a tavalyi első félév során összesen 79 teknőst fogtak ki, amelynek 47 példánya idegenhonos fajból került ki. Különösen sok ékszerteknőst fogtak, ami nyilvánvaló jele annak, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható fajták uralják a vizet.
Összegzés
A tatabányai Csónakázó-tó tehát nemcsak a helyi közösség szórakoztatására szolgál, hanem a természetvédelmi tevékenységek színtere is, ahol egyre inkább megjelennek az inváziós fajok. A helyzet sürgeti az okos és felelős intézkedéseket, hogy a helyi ökoszisztémák megóvása érdekében lépéseket lehessen tenni. Az események remélhetőleg figyelmeztetnek minket arra, milyen súlyos következményei lehetnek a felelőtlen állattartásnak a környezetünkre nézve.
