Table of Contents
A felsőoktatási politika megfélemlítő rendszere
A NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere) által irányított felsőoktatás politikájának legfrissebb kritikájaként az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) nyújtott be egy átfogó, tízpontos elemzést a felsőoktatási keretszámok elosztásáról. Az ADF álláspontja szerint a jelenlegi oktatás- és tudománypolitika a megfélemlítésre épít, figyelmen kívül hagyva az ország és a tudomány hosszú távú érdekeit, valamint az érintettek igényeit.
A férőhelyek igazságtalan elosztása
A kritikák középpontjában a kormány által elrendelt egyetemi férőhelyek igazságtalan szétosztása áll, amely különösen súlyosan érinti a társadalomtudományi, pedagógusképzési és bölcsészeti területeket. Különösen aggasztó, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) esetében, ahol a legtehetségesebb diákokat vonzzák, a tavalyi felvettekhez képest idén 877-tel kevesebb államilag finanszírozott helyet kínálnak a megkurtított férőhelyek miatt.
Az egyetemi keretszámok diszkrepanciái
A 20 legfőbb magyar egyetem közül 11-ben kevesebb diákot vehetnek fel az idén társadalomtudományi képzésekre, mint ahányan tavaly felvételt nyertek. Érdekes módon, míg néhány intézmény csökkentette a felvehető hallgatók számát, addig más intézményeknél, ahol a tavalyi évben már nem értek el elegendő felvételt, a kormány megemelte a lehetséges férőhelyek számát. Például a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen a keretszám több mint kétszer akkora, mint az ottani felvettek száma, ami izgalmas kérdéseket vet fel a felsőoktatási politika átláthatóságáról.
A Semmelweis Egyetem helyzete
A Semmelweis Egyetem kapcsán kiemelhető, hogy a keretszámok nem változtak, annak ellenére, hogy tavaly a férőhelyek több mint egyharmada üres maradt. Ez a tendencia a legutóbbi jelentések szerint arra utal, hogy 2020 óta nem volt ilyen alacsony a magyar diákok száma az államilag finanszírozott képzéseken, míg a külföldi diákok száma egyre inkább megnövekedett az angol nyelvű képzéseken.
Átláthatatlanság és megfélemlítés
A szakmai közösség hangján az ADF arra figyelmeztet, hogy a valós okok, amiért az egyetemek kevesebb diákot vesznek fel, homályban maradnak. Azt mondják, hogy ennek hátterében állhat a kormány által végzett nem átlátható keretszám-elosztás, a hiányzó felkészültségű diákok, valamint az Oktatási Hivatal által meghatározott magas ponthatárok. Az ADF szerint a kormányzati dömping és önkényes döntések csupán megfélemlítik a szakmai szereplőket, zsarolják őket az egyetemi férőhelyek és források osztásával, amely a kutatói élet kiszámíthatatlanságát eredményezi.
