A közmédia és a választási esélyegyenlőség: Az Alkotmánybíróság döntései
Az alkotmánybírósági ügy február végén vette kezdetét, amikor a Tisza Párt bejelentette, hogy a közmédia Facebook-oldala egyoldalúan és elfogultan számol be az aláírásgyűjtésekről, hiszen a posztok túlnyomó többsége a Fidesz eseményeit népszerűsíti. A párt arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot (NVB), hogy állapítsa meg a jogsértést és szabjon ki bírságot.
Ha valaki rápillant a közmédia Facebook-oldalára, könnyen észreveheti az ott tapasztalható, nyíltan fideszes propagandát. Arra a védekezésre hivatkozva, hogy a Facebook-oldal nem minősül médiaszolgáltatásnak, az MTVA és a Duna Műsorszolgáltató azt állította, hogy az oldal csupán más médiumok tartalmához biztosít hozzáférést, és hírszerkesztési tevékenységet nem folytat.
A kérdésben az érintett hatóságok mind erős kormánypárti befolyás alatt állnak, és az NVB elfogadta a közmédia érvelését. A Kúria azonban, legalább részben, ellenállt e megközelítésnek: megállapította a közmédia Facebook-oldalának „kirívó aránytalanságát” és eltiltotta a harmadik féltől származó jogsértések elkövetésétől, de bírságot nem szabott ki, arra hivatkozva, hogy még nem alakult ki joggyakorlat a közmédia ilyen típusú megítélésére.
Az MTVA ezt követően az Alkotmánybírósághoz fordult, amely március 13-án megsemmisítette a Kúria döntését. Az Alkotmánybíróság indoklása szerint a Facebook-oldal nem tekinthető médiaszolgáltatásnak, így a médiaszolgáltatásokra vonatkozó követelmények, például a választási törvényben foglalt esélyegyenlőség elve sem alkalmazható.
A Kúria második alkalommal is megvizsgálta az ügyet, de a döntést újra visszautasította az Alkotmánybíróság. Az ügy harmadik fordulója során a hat alkotmánybíró közül hárman ismét a közmédia érvelésével ellentétes véleményt képviseltek. A döntést 3:2 arányban hozták meg, a többségi vélemény kifejezte, hogy a demokratikus közvélemény védelme és a választási esélyegyenlőség védelmére tett hivatkozás nem elegendő jogi alapot biztosítani a döntéshez.
Szabó Marcel alkotmánybíró, aki különvéleményt fogalmazott meg, hangsúlyozta, hogy a választási esélyegyenlőség az Alaptörvényből fakadó alapvető követelmény. Rámutatott arra is, hogy kampányidőszakban a közpénzből fenntartott kommunikációs csatornáknak fokozott alkotmányos felelősségük van, függetlenül attól, hogy terminológiailag mennyire pontos a „közmédia” kifejezés használata.
Az ügy előadó bírája, Patyi András, aki a korábbi választások során a Nemzeti Választási Bizottság elnökeként is tevékenykedett, szintén részt vett a vitában. A döntés következményei azonban arra is rávilágítanak, hogy ezen ügyekben a Fidesz dominálja a jogi kereteket, és a választási csalásokkal kapcsolatos kérdések többségét is ő kontrolálja a megfelelő pozíciókban lévő személyek révén.
