Table of Contents
Július végétől leáll Ukrajnába a gázszállítás
Orbán Viktor, a magyar miniszterelnök szerdai bejelentése szerint Magyarország fokozatosan leállítja az Ukrajnába irányuló gázszállításokat. Ezt követően csütörtökön megjelent a rendelet, amely pontosan meghatározza, hogy a szállítási rendszerüzemeltető, az FGSZ a 2026. évi harmadik negyedévben, júliustól nem hirdethet kapacitásaukciókat az ukrán irányú határkeresztező pontokon. Ennek a lépésnek a hátterében a nemzetközi gázkereskedelem működési elvei állnak, mivel a kapacitáslekötés hiányában a fizikai szállítás jogi és technikai értelemben ellehetetlenülhet.
A fokozatos leállítás hatása
Az ütemezett leállítás azt jelenti, hogy a szállítások legkorábban nyár közepén állhatnak le, ám addig a rendelet visszavonható. Azonban, ha életbe lép, a betárolási szezon közepén komoly zavarokat okozhat. A rendelet másik fontos eleme az 800 millió köbméter földgáz kötelező hazai betárolása, ami a magyar éves fogyasztás körülbelül tizedét jelenti, és több mint 10 százalékát teszi ki a teljes tárolói kapacitásnak. A betárolási kötelezettségeket a nagyobb szereplők között osztják el, például az MVM-re 400 millió köbméter, az FGSZ-re 200 millió, az MSZKSZ-re 100 millió, míg a versenypiaci kereskedőkre további 100 millió köbméter jut.
Gazdasági következmények
A kötelező betárolás gazdasági szempontból jelentős költségeket vonhat maga után, amelyeket várhatóan beépítenek az ipari gázárakba. Ez a helyzet növelheti a vállalatok költségeit, rontva ezzel a versenyképességet, különösen a kisebb piaci szereplők számára, akik kiszorulhatnak a piacról. A teljes költség, mai árak szerint, körülbelül 420 millió euróra, azaz körülbelül 165 milliárd forintra rúghat.
Jogi aggályok a rendelet kapcsán
A rendelet kapcsán felmerül, hogy az uniós jogot is sértheti, mivel a határon átnyúló kapacitások diszkriminációmentes hozzáférését írják elő. Az ukrán irányú export korlátozása így ellentmondhat ezen elveknek, ami kötelezettségszegési eljárást és nemzetközi jogvitákat válthat ki, tekintettel a már megkötött szerződések teljesítésének ellehetetlenülésére.
A Barátság kőolajvezeték és politikai kontextus
A gázexport blokkolása reagálás a Barátság kőolajvezeték leállítására. A magyar kormány szerint az ukrán elnök politikai döntése miatt nem indul újra a szállítás, míg az ukrán vezetés az orosz támadások következményeire hivatkozik. Az ukrán kormány az Európai Uniónak bemutatta a Barátság vezeték helyreállításának tervét, amihez az EU technikai támogatást és finanszírozást ígért. Szijjártó Péter külügyminiszter azonban azt állította, hogy az uniós ajánlat csupán politikai akció része, ráadásul a kormány már korábban leállította a dízelszállítást Ukrajna felé, és a jövőbeli áramszállítás leállításáról is beszélt.
Következtetések
Ez a helyzet Magyarország és Ukrajna közötti energetikai kapcsolatokat és a jövőbeli együttműködést is jelentősen befolyásolja, különösen a háború és a geopolitikai feszültségek között. Az eddigi döntések és a következmények a gazdasági stabilitást is veszélyeztethetik, amit a jövőbeli intézkedések során figyelembe kell venni.
